A Műút Szöveggyár-tábor az a hely, ahol 15-30 fiatal, pályakezdő művész találkozik egy lerobbant, omladozó vasgyárban, hogy penészes szivacsokon aludhasson, irodalommal foglalkozhasson, szivacsgödörbe ugráljon, kéziratfalra írjon, a szocialista korszakból visszamaradt cuccok között guberáljon, szemináriumokon vegyen részt, de leginkább: jól szórakozzon.
Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Műút Szöveggyár elnevezésű miskolci írótábort. A helyszín még mindig a volt Lenin Kohászati Művek. A vasgyár – vagy ahogy a „veterán” táborozók mondják: a Zóna – területén belül található egy extrémsport centrum, a Factory Sport Aréna, illetve a volt hivatalház, melynek – lévén, hogy az emelet életveszélyes − az alsó szintjén szállásolták el a vendégeket.
Ahogy minden táborban, az első nap itt is a táborozók összegyűjtéséről és a beköltözésről szólt. Felhajtottuk Marika nénit, ő meg nekünk a penészes szivacsokat (bár a szivacsok penészértékének meghatározásakor kiderült, hogy ez is csak nézőpont kérdése), és végül bepakolhattunk a romos hivatalházba. Míg mi, táborozók pakolásztunk, addig kabai lóránt és Zemlényi Attila elkezdték felragasztani a falra a táborra beküldött, A3-asban kinyomtatott szövegeinket. Három éve próbáltuk ki először a kéziratfalat, és azóta ez adja a tábor fő profilját. A falnak az a lényege, hogy a kinyomtatott szövegekhez bárki írhat kommenteket, rajzolhat nyilakat és zárójeleket. A tábor után pedig mindenki hazaviszi a sajátját, és a jelzések alapján szerkesztgetheti. Ebben az évben 16 táborozónak kerültek fel a szövegei a kéziratfalra, és a szövegek között a megszokott lírák és prózák mellett egy forgatókönyv is helyet kapott. Az ebéd és a szövegek feltérképezése után pedig kezdetét vette a Műút Szöveggyár hivatalos programja: „Műhelyfoglalkozás Lakatos Istvánnal”.
A szeminárium fő témája a karakteralkotás volt. Kaptunk fejenként két fényképet, rajtuk különféle emberekkel, akikhez háttértörténetet kellett kitalálni. A műhelymunka dinamikusan és jó hangulatban telt, talán csak akkor akadt meg egy kissé, mikor a teremtett karaktereket át kellett tenni valamilyen szituációba. Lakatos István után a két táborvezető ült ki az inkább klubszobának kinéző, kopott heverőkkel, alig álló székekkel és némi szeméttel megtöltött helyiség közepére. A két költő közös művüket, a Vasgyári eklógákat olvasta fel. Ez a programpont szintén egyike a tábor hagyományainak, és a táborozók évről évre láthatják, hogyan alakul, épül a mű. Ezzel a tábor első napjának hivatalos programja véget is ért, és elkezdődött a nem hivatalos: vagyis megnéztük, áll-e még a közeli Öntöd-e nevezetű kocsma. Áll.
Másnap reggel a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című Jancsó Miklós-filmmel indult a hivatalos program, majd az életmentő lángosos ebéd után Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnökének előadása következett. Az előadás során megismerkedhettünk több friss kiadvánnyal is, mint például Bartók Imre A nyúl éve című regényével, Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című novelláskötetével és sok más mellett Nagy Márta Júlia Ophelia a kádban című verseskötetével is.
Gaborják Ádám az előadás után Czinki Ferenc újságíróval beszélgetett az Egy kocsma város című projektről. Czinki Ferenc elmesélte, hogy Székesfehérvár külvárosi sörözőiről ír tárcákat, melyeket Oláh Gergely Máté és Arany Gold Zoltán fotóival Varga Gábor Farkas fog kötetbe szerkeszteni és a JAK jóvoltából megjelentetni. A kötet Czinki Ferenc elmondása alapján méretében egy zsebszótárhoz fog hasonlítani, és egy-egy oldalnyi szöveghez egy-egy kép társul majd. Az érdekes beszélgetés után pedig Egy ég alatt címmel Papp Dénes, a Kisavas énekese és gitárosa tartott gitárestet. A hivatalos program végén aznap már nem is volt kérdés, hogy „öntjük-e”.
A harmadik nap ismét egy Jancsó-filmmel, az Anyád! A szúnyogokkal kezdődött, majd egy hosszabb szünet következett, ami alatt a kéziratokon megsokszorozódtak a kommentek. Délután a Tiszatájtól Orcsik Roland és Tóth Ákos, a Parnasszustól pedig Bedecs László mutatkozott be. A beszélgetés moderátora Jenei László volt.
A harmadik nap záró programjaként a Lenin Kohászat Slam címmel a Slam Poetry Miskolc képviselői jöttek slamelni, név szerint: Barcsai László, Bájer Máté, Fazekas Viktor és Kajati Bálint Hyka. A miskolci slammerek saját szövegeik után meghallgatták és pontozták a tábor résztvevőinek munkáit is, akik ezt az 5 kulcsszót kapták kabai lóránttól: hintaló, biliárdasztal, könyvtárigazgató, antidepresszáns, vakarni. Aztán ismét Öntöd-e.
A tábor negyedik napjáról sajnos már nem tudok beszámolni, mert hamarabb el kellett jönnöm, azonban a programok szerint egy menetrendszerű Jancsó Miklós-film, az Állj fel, komám, ne aludjál! került terítékre, illetve a Műút Szöveggyár-tábor keretein belül, annak „aftereként” aznap este volt egy Gömbhalmaz-est a miskolci Helynekem sörözőben. Az esten Biró Krisztián, Filó Mariann, Kustos Júlia, Luterán Lajos, Nagy Kalliopé Mária, Polák Péter, Szenderák Bence és Tilli Zsuzsanna olvastak fel, a zenéről Opi gondoskodott, az est moderátora pedig kabai lóránt volt.
Összességében tehát ismét egy jó hangulatú, sikeres Műút Szöveggyár-táboron vagyunk túl, melynek termését a szeptemberben megjelenő Dűlő online irodalmi magazinban és a Műút portálon lehet majd megtekinteni.
Műút Szöveggyár-tábor, Miskolc, Factory Sport Aréna, 2014. július 28−31.
A fotókat kabai lóránt készítette.
