Talán nincs is nívósabb hazai elismerés a humoristáknak, mint a Karinthy-gyűrű, amelyet idén Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, vagyis a Szomszédnéni Produkciós Iroda kapott kiemelkedő teljesítményéért. A nevettetők a munkamegosztásról, a YouTube-csatornájukról, a Dumaszínházról és a rajongókkal való kapcsolatukról meséltek nekünk.
KULTer.hu: A stand-up az egyik legnehezebb műfaj: fellépésről fellépésre kell megújulni, lenyűgözni és megnevettetni a közönséget. Honnan merítitek az erőt, az inspirációt az előadásaitokhoz?
Bálint Ferenc: Nem olyan nehéz a stand-up, ha ért az ember hozzá. Én például sokkal nehezebb műfajnak tartom a hip-hop-ot, mert ott ritmusra kell mondani a szöveget, és fellépés után nem lehet hazamenni a családhoz, hanem prostik fenekéről kell felszívni a kokaincsíkot.
Tóth Szabolcs: Amikor még építészként is dolgoztam, akkor a napom nagy részében az éppen aktuális tervemen gondolkoztam, sok történés mellett elmentem, nem vettem észre. Most, hogy ez a fő foglalkozásom, sokkal nyitottabb szemmel és füllel járok. Azt nem tudom, hogy lehet nyitottabb füllel járni, mert az ugye eleve nyitva van, de nekem mégis sikerült.
KULTer.hu: Mennyiben teszi mássá a produkciót, hogy ketten léptek fel? Milyen nálatok a munkamegosztás?
Bálint Ferenc: Remek, hogy ketten vagyunk, mert akkor ugye fele annyit kell „dolgoznunk”, ugyanakkor negatívum, mert a gázsin is osztozunk. Ez utóbbit nézve örülök, hogy nem mi vagyunk a 100 Tagú Cigányzenekar.
Tóth Szabolcs: Mind a ketten írunk jeleneteket, szóval minden jelenetnek az egyikünk a szerzője, a másikunk a kritikusa. A végső kritikus valójában úgyis a közönség, tehát ez a kritikusi cím inkább csak formális.
KULTer.hu: Ha néhány dologgal le kellene írnotok, hogy mitől vagytok igazán „Szomszédnéni Produkciós Iroda”, mitől vagytok egyediek és mennyiben különböztök a többi stand-upostól, hogyan tennétek meg?
Bálint Ferenc: Egyszer egy cég meg szerette volna rendelni a Dumaszínháztól (ők foglalkoznak a menedzsmentünkkel) a Szomszédnénit, és azt mondták, hogy mindenképp a két srácot akarják a Szomszédnéniből: Beliczai Balázst és Dombit. Az esetek kilencvenkilenc százalékában azért tudják, hogy rólunk van szó, hiszen a Dumaszínházban hozzánk kötik a sketch comedy-t, ami szintén egy jó kis műfaj. Az angoloknál a Monty Python emelte művészi szintre ezt a Repülő Cirkusszal, de az amerikaiak is szeretik, az egyik legnézettebb műsoruk a Saturday Night Live – ebben színészek, énekesek hülyülnek együtt hétről hétre.
Tóth Szabolcs: Abban különbözünk a többi stand-upostól, hogy mi nem csak stand-upolunk. Jobban mondva stand-upolunk is egy keveset, de inkább sketch show-nak nevezhető a mi előadásunk. Sok embert hallottam úgy emlegetni minket, hogy „azok, akik ketten vannak”. Ennek van egy kevésbé kedves verziója is: „a két román”.
KULTer.hu: Önálló YouTube-csatornát indítottatok, ahova minden szombaton vicces videók kerülnek fel. Honnan jött az ötlet, s milyenek a visszajelzések?
Tóth Szabolcs: Erre fejlődik a világ. Igazából Litkai Gergely hívta fel arra a figyelmünket, hogy jó volna lépni ebbe az irányba is, mi pedig egyszerűen megfogadtuk a tanácsát.
Bálint Ferenc: Nem így volt. A Youtube Magyarország elrabolta anyámat, és addig nem engedték szabadon, ameddig létre nem hoztuk a csatornánkat. Szerencsére már több mint negyven ezren feliratkoztak a csatornánkra, a videóink össznézettsége kétmillió fölött van, és anyámat is elengedték. Szóval mondhatni, jól alakulnak a dolgok.
KULTer.hu: Mennyire fontos nektek a rajongókkal való kapcsolattartás?
Tóth Szabolcs: Sokkal fontosabb, mint az azokkal való kapcsolattartás, akik nem szeretnek bennünket. A rajongókkal szívesen beszélünk, válaszolunk, ha van kérdésük. Kiderült, hogy van. Az egyik videónkban több mint száz rajongói kérdésre válaszoltunk.
Bálint Ferenc: Én nem szeretem azt a szót, hogy rajongó, maradjunk abban, hogy emberek, akik kedvelik, amit csinálunk, és ez egy nagyon jó érzés. Nem szoktunk női bugyikat kapni postán, és ezért a Magyar Posta alkalmazottai is nagyon hálásak nekünk.
KULTer.hu: Mivel szoktatok ingázni a Budapest-Kolozsvár-Csíkszereda vonalon? Vonat, OrangeWays, stop, autó? Van valamilyen vicces utazásos sztoritok?
Bálint Ferenc: A legutóbbi turnénk alatt például Felméri Péter kollégánk autójával utaztunk. Remekül vezet, legutoljára mindössze nyolc kecskét ütöttünk el.
Tóth Szabolcs: Amikor még nagyon gyakoriak voltak ezek az utak, akkor busszal jártam, mert az olcsóbb. Azt figyeltem meg, hogy van különbség egy székelyföldi járat és például az OrangeWays között. Ha az OrangeWays sofőrjét kérdeztem, hogy van-e még hely, azt mondta igen, ha volt, és nem, ha nem volt. Székelyföldön mindkét esetben ugyanazt a választ kaptam: „valami ejszen kerül”.
KULTer.hu: Milyen a Dumaszínház égisze alatt együtt dolgozni a többiekkel?
Bálint Ferenc: Jó együtt dolgozni a srácokkal, Felmérivel ugye együttműködünk az Akciós Medve estünkön, Janklovics Péterrel és Vidával pedig A szomszédnéni odaát van! előadássorozaton, amit a Comedy Central humorcsatornán lehet néha elcsípni. A sor pedig hamarosan folytatódni fog, jövőre tervezünk egy újabb koprodukciót, de azt még nem mondhatom el, hogy kivel.
Tóth Szabolcs: Nagyon jó közösséget találtunk a Dumaszínháznál, akikkel nem csak együtt dolgozunk. Példának okáért, amikor együtt laktunk Felméri Péterrel, több házibulit szerveztük, ahol szinte az egész Dumaszínház ott volt. Szóval összekovácsolódott egy haveri társaság.
KULTer.hu: Milyen céljaitok vannak, hogyan látjátok magatokat öt év múlva?
Tóth Szabolcs: Én magamat öt év múlva dús hajú kockás hasú pasinak látom, noha egyelőre épp az ellenkező irányba tartok.
Bálint Ferenc: Igen, remélem, sokkal szebbek leszünk, mint most.
A fotókat Merjas Georgij és Kállai Tóth Anett készítették.
