A MODEM-ben megrendezett KULTOK IV. – Irodalom és interdiszciplinaritás konferencia második napja a Szövegtest, szövegkép, szöveggép címet viselte. A nap végén vizuális költészeti bemutatóval és a Rimetria összművészeti formáció költészet napi bemutatójával zárult az immár negyedik alkalommal megrendezett programsorozat.
Délelőtt tíz órakor vette kezdetét a Biologikum poétikája című első szekció Csehy Zoltán vezetésével. Elsőként Horváth Márta, a SZTE BTK Germán Filológiai Intézetének adjunktusa tartotta meg Mi végre a regény? – Biológiai evolúcióelmélet és irodalomtudomány című előadását. Prezentációjában a történetmondást, illetve a képi ábrázolást olyan magatartásformának nevezte, melynek hátterében antropológiai állandók rejlenek, majd e reprezentációs formákról a darwini evolúcióelmélet vonatkozásában értekezett. Ezt követően Juhász Tamás doktorandusz a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékéről mutatta be előadását, mely az Irodalom – film – biológia: A Xenomorf mint biológiai létforma címet viselte. Prezentációjában az Alien- és Prometheus-filmek mentén állította párhuzamba a fiktív xenomorf lények felépítését és tulajdonságait létező biológiai entitásokkal. Majd Turcsányi Réka Mária, az ELTE BTK Anglisztika Tanszéke BA-hallgatójának Evolúció és a növények szerelme, avagy rövid bevezetés Erasmus Darwin költészetébe című prezentációja következett. Az előadó Charles Darwin nagyapjának interdiszciplináris gondolkodását versidézetekkel alátámasztva mutatta be, az idő előtt félbeszakadt előadás végén pedig fény derült Erasmus Darwin korát megelőző szemléletmódjára, mely mind a nemiségről, mind a kozmológiáról alkotott líraian megfogalmazott elképzeléseiben megmutatkozott.
Következett L. Varga Péter, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének tudományos munkatársának „Unalmasan sorjázó nullák és egyesek” – Az esztétikai tapasztalat médiatudományi kérdéséhez című előadása, melyben az esztétikai tapasztalat konkrét mérési eljárásainak lehetséges pontjait és azok dilemmáit mutatta be. Németh Zoltán költő, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéki egyetemi docense Biopoétika, genetikai líra címen tartotta meg előadását, melyben biológia és irodalom kapcsolódási lehetőségeit tárgyalta, és különböző testpoétikákat mutatott be, többek között Bartók Imre A patkány éve regényét, Áfra János Glaukóma című kötetét és Nemes Z. Márió költészetét hozva fel példaként.
Németh Csilla, a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskolájának doktorandusza (Torz) testképek a (poszt)modern (Kunst)kamerában című előadásában a torz és deformált testképeket többek között Lady Gaga, Marilyn Manson megalkotott testkoncepciója és a Forrest Gump című film alapján vizsgálta, majd Joel Peter Witkin művészetére és Németh Zoltán új kötetére is kitérve mutatta be a sokszor ijesztő, furcsa és csonkolt alakokat, melyek vonzósága mégis kétségtelen, hiszen a megszokottól eltérő, egyedi világot mutatnak be. Ezután Lázár Bence András költő, a SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika egyetemi rezidense következett A szinesztézia és a kreativitás – a szó-szín szinesztézia vizsgálata szépírók körében címet viselő előadásával. A szinesztézia és a kreativitás kapcsolatát magyar és világirodalmi írók körében is kimutatták, többek között Sylvia Plathnál, Ernest Hemingwaynél, József Attilánál és Juhász Gyulánál is, de ő a magyar szépírók köreiben végzett kutatásokat reprezentálta. Mint mondta, a szinesztézia jelenségének lényeges ismérve az, hogy a hallott vagy olvasott szavakhoz színeket, hangokat, szagokat rendelünk, ennek előfordulása kimutathatóan sűrűbb a szépírók körében.
Az ebédszünetet követő második szekció címe Hálózatok és experimentalizmus, elnöke pedig Németh Zoltán volt. Elsőként Daróczy Bálint, az ELTE IK Informatika Doktori Iskolájának doktorandusza és Pál Dániel Levente költő, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza tartották meg közösen A kontextus alapú morfológia egy interdiszciplináris modellje című előadásukat. Gráfalapú modelleken keresztül szemléltették egy interdiszciplináris elméleti sejtés lehetséges alkalmazási irányait. A prezentációt hallgató vendégek számára a Prezi-alapú előadás tehette élvezetessé a matematikai képletekből álló prezentációt.
A költészethez visszatérve és ahhoz hű maradva következett Szirmai Anna, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, Plakátverstől a gifig – Az olasz poesia digitale sajátosságai című előadásával. Ez az intermediális költészeti terület a számítógépes művészet, a konkrét költészet és a vizuális költészet halmazának metszetében helyezkedik el, láthattuk szemléletes diáin, hogy a visual-art olaszországi úttörői Lamberto Pignotti és Eugenio Miccini, napjainkban pedig Lello Masucci képviselteti magát e műfajban. A kísérleti és digitális költészet kapcsolódási pontjainak feltérképezésén továbbhaladva tartotta meg előadását Martore Vanessa, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, Számítógépes költészet a versgenerátor nyomában címen. A konferencián szintén résztvevő Papp Tibor Distichon Alfa című versgenerátorát és néhány más, a digitális költészetben szintén szerepet játszó alkotó munkáját mutatta be. Majd Magolcsay Nagy Gábor költő A logo-mandala szerepe a kulturális antropológiai hagyományban című előadása következett. A logo-mandala mint vizuális költészeti kifejezésforma az olvasás többféle lehetőségét biztosítja, Papp Tibor megfogalmazásában: a logo-mandala a látható nyelvre alapozott vizuális irodalmi művek egyik jellegzetes típusa, mely főleg a konkrét- és a spacialista költők munkái nyomán vált ismertté. A logo-mandala az elmélkedés műfaja. A költő-előadó elárulta, hogy logo-mandalákat tartalmazó kártyakötet megjelentetését tervezi, de még nem talált kiadót, ami nyitott lett volna a könyvgerinc nélküli gyűjtemény megjelentetésére.
Az előadássorozat vége felé a zenére tevődött át a hangsúly, elsőként Hérincs Dániel zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója tartotta meg Kognitív meditáció című előadását, melyben Magolcsay Nagy Gábor logo-mandalái is szerepet kaptak megzenésített formában is, Hérincs megmutatta azok szerkezetét és folytonosságukat az előadásban szemléltetett kvintkörrel. Zárásul Csehy Zoltán, a Comenius Egyetem BTK Filozófia Tanszékének egyetemi docense következett Epikus gravitáció – Avantgárd zenei eljárások mint mintázatok Cselényi László „eposzában” címet viselő prezentációjával, melyben bemutatta, hogy a versek zeneisége és az írott szöveg tipográfiai eljárásai miatt többféle szövegolvasatra nyílik lehetőség Cselényi munkássága esetén.
Az utolsó kávészünet után rendhagyó vizuális költészeti bemutató következett. Elsőként Sós Dóra Gabriella olvasta fel eklektikus hangulatú novelláját az 1500. merülésről és egy tönkrement házasságról, majd Magolcsay Nagy Gábor logo-mandala bemutatója és Papp Tibor digitális versei következtek. A konferencia záró programjának a III. emeleti kiállító terem adott helyszínt a Rimetria összművészeti formáció este hatkor elkezdődő, költészet napi bemutatójának.
A tartalmas hétvége mind az előadók, mind a vendégek számára tanulást és új dolgokat biztosított, a költészet pedig ‒ ellenben a Magolcsay logo-mandaláján összeolvasható sorokkal ‒ nem a sínek között, hanem a MODEM-ben talált rá arra, aki a tudományokat választotta április 10-én és 11-én.
KULTOK IV. – Irodalom és interdiszciplinaritás, 2. nap, Debrecen, MODEM, Multimédia Terem és 3. emeleti kiállítótér, 2015. április 11.
A fotókat Vékony Zsolt készítette.
