A debreceni MODEM szolgált a KULTOK IV. – Irodalom és interdiszciplinaritás konferencia helyszínéül. A kétnapos programsorozat első fele a Fikció mint létfeltétel címet kapta, s a nap zárásaként este sor került a Lilla Bárban a II. Debreceni Slam Poetry Verseny döntőjére is.
A konferencia célja többek között az volt, hogy rávilágítson: az irodalom mint tudomány nem csak önállóan képes helytállni a reál- és természettudományok mellett, hanem azokkal összekapcsolódva is. Az eltérő szakmai és intézményes háttérrel rendelkező előadók az irodalomtudományt egyebek mellett a biológia, az orvostan, a teológia és az informatika tudományterületeihez közelítve szándékoztak rámutatni az interdiszciplináris gondolkodásban rejlő lehetőségekre.
A program nyitóbeszédét György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója tartotta, melyben egyebek mellett irodalom és nem irodalom határairól, továbbá költészet és slam poetry szerinte problémás kapcsolatáról beszélt. Majd az első, Az irodalmi közeg és az irodalmi szöveg határai című szekcióval elkezdődtek az előadások. A szekcióelnök, L. Varga Péter elsőként Kripkó Editet, a Budapesti Gazdasági Főiskola KKK Francia Szakcsoportjának adjunktusát szólította, aki az 1903 óta létező Goncourt-díjról mint marketingkommunikációs eszközről beszélt. A manapság szájreklámnak nevezett marketingmódszerrel is rokonítható díjnak a papírforma szerinti értéke mindössze egy 10 eurós csekk, azonban a nyertes műre fűzött papírcsík és a szociálpszichológiai törvényszerűség miatt jócskán többről van szó. Az előadó elmondta ugyanis, hogy ennek a díjnak az igazi tétje a könyvkiadók nyeresége, a műveket szinte lóversenyszerűen „termeltetik ki” az írókkal, hogy minél előbb jelöltethessék őket a legrégebbi francia díjra. A tizenöt perces időkorlát miatt azonban nem hallhatott eleget a közönség erről a jelenségről, s ez a konferencia folyamán többször is problémát jelentett.
A következő előadó Braun Barna, az ELTE Magyar Irodalom – és Kultúratudományi Intézetének mesterszakos hallgatója volt A közegek felértékelődése című, Az irodalom kiűzése az irodalomtudományokból alcímű előadásával, amely témából szakdolgozatát is készítette. Az előadó Friedrich Kittler és Marshall McLuhan elméletein alapuló feltevései igencsak megosztották a közönséget. Ezt követően Sebestyén Attila, a DE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanársegédje Így menedzseltek ti – Parkinson törvénye a vezetéstudomány és irodalom határán címen tartotta meg előadását, amely Cyril Northcote Parkinson legismertebb és legvitatottabb, bürokráciaszatíraként is elhíresült munkájának interdiszciplináris olvasási lehetőségeit mutatta be. Majd Nagy Tamás, az SZTE ÁJK Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékének egyetemi docense következett „Let’s kill all the lawyers”? – Avagy mi köze egymáshoz a jognak és az irodalomnak című előadásával, melyet három jogi nyilatkozat, többek között egy panaszlevél és egy jogosítványra szóló kérelem elutasításával indított, majd az azokhoz fűzött kommentárokkal fejezett be. A megjegyzések előtt felolvasottak teljes mértékben arról győzhették meg a közönséget, hogy szépirodalmi szövegeket hallottunk, nagy meglepetést jelentett, mikor kiderült, hogy mindhárom jogi keretek között keletkezett, az egyik szöveg Örkény István jogosítványigénylésének elutasítása volt. Az irodalmi (érzék)csalódás után Bálint Angelika az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza tartotta meg prezentációját, amely Az arzén mint múzsa – A tiszazugi mérgezések ihletésében címet viselte. A két világháború közti tiszazugi mérgezéseket kutatócsoportja szociográfiákon, szépirodalmi példákon és filmes adaptációkon keresztül vizsgálja, előadásában elsősorban a filmeken keresztül mutatta be a tiszazugi perek társadalmi visszhangjait.
Rövid kávészünet után Gazsó Hargita múzeumpedagógus, az Újvidéki Egyetem BTK Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza következett, előadása az Irodalomtudomány és irodalmi muzeológia címet viselte. A Topolyai Múzeum múzeumpedagógusa megosztotta személyes élményeit, legfőképp a gyűjtései során tapasztalt nehézségeket és módszertani problémákat szemléltette. Lovas Anett Csilla, a DRHE Alkalmazott Teológiai Intézet óraadója Ifjúsági irodalom a vallásoktatásban – Janne Teller Semmi című regényének valláspedagógiai olvasata címen tartott előadást. Az elején leszögezte, hogy a vallásoktatás nem a klasszikus értelemben vett „megtanítása” a hitnek, ehhez szenzuálisabb tapasztalatokra van szükség, majd hozzátette, hogy a kamaszkor a legmeghatározóbb időszak az ember életében a hitre való fogékonyság tekintetében. Janne Teller Semmi című regényén mutatta be a leghatékonyabb módszereket, s bibliai párhuzamokat vont a könyv cselekményével, motívumaival, végül pedig játékba hozott svéd gyermekverseket is, melyek teológiai és morális-filozófiai szempontból hasonló érzékenységgel nyúlnak az élet nagy kérdéseihez, mint a dán Janne Teller-regény. Makkai Júlia Anna a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Hungarológiai Tanulmányok Doktori Iskolájának doktorandusza Cserna Szabó András kulináris Kolozsvárja – Az Erdély-reprezentáció gasztronómiai elemei címet viselő előadásával a szerző első regénye, a Szíved helyén épül már a halálcsillag alapján mutatta be Kolozsvár jellegzetes helyszíneit és gasztronómiai jegyeit.
Bódi Katalin a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa Portré–profil–avatar – Arckép és identitás a 18. századi kultúrában című előadásában Kazinczy Ferenc portréleírásait középpontba állítva mutatta be a korszak arckép-reprezentációs módszereit. A kép és szöveg egysége sokáig elválaszthatatlannak bizonyult a 18. században, Magyarországon gazdasági nehézségek miatt gyakorlattá vált, hogy amit pénz hiányában nem tudtak lefesteni vagy lefestetni, azt kénytelenek voltak leírni. Visy Beatrix irodalomtörténész Fénykép, fényképleírás, narráció című prezentációja következett, melyben irodalom és fénykép kettősét és a fénykép narrációban betöltött szerepét mutatta be. Majd Szabolcsi Gergely, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza Nyelvi korlátok – A képek olvasása és írása címet viselő előadásában a képiség felértékelődését, nyelv mellé rendelődését, kulturális médium szerepének problémáit szemléltette.
Az előadások véget értével következett az első kerekasztal-beszélgetés, mely a Visszatérés – Az irodalom szerepe a szocializációban és az emlékezésben címet viselte. A moderátor Takács Miklós, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa, a vendégek Erős Ferenc, a PTE BTK Szociálpszichológiai Tanszékének oktatója, György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója és Szekeres Melinda, a DE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense voltak. Személyes tapasztalataiknak is hangot adva az irodalom és más diszciplínák közti kapcsolatot szociológiai, pszichológiai és művészetelméleti irányokból közelítették meg.
A második kerekasztal-beszélgetés címe Inspiráló víziók – A megváltozott tudatállapotok hatása az irodalomban volt, ahol Frecska Ede, a DE KK Pszichiátria Klinika tanszékvezető habilitált docense, Kubiszyn Viktor író és Gajdos Ágoston, a DE KK Pszichiátriai Klinika pszichiáter rezidense kaptak szót, Vass Norbert, a PPKE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza pedig moderálta a beszélgetést. A tudatmódosító szerek megjelenését, első alkalmazását az ősi kelet törzsi társadalmaiban megfigyelhető vallási gyakorlatokhoz, az égiek és földiek közötti közvetítő szerepet vállaló sámánokhoz kötötték. A tudatmódosító szerek hatását, az ismeretlen dimenziók megnyitását és az abba való átlépést, tehát a kognitív szűrő(k) kikapcsolását körüljárva egyetértésben megjegyezték, hogy az alkotói folyamatokban is nagy szerepet játszottak és játszhatnak ma is a különböző víziókat előidéző szerek, bár attól, hogy valaki ezekhez nyúl, még nem lesz művész, s ha valaki a művészetre hivatkozva válik szerhasználóvá, az nem több puszta önigazolásnál.
A beszélgetések után a program a Lilla Bárban folytatódott. A nap lezárásaként 21 órától kezdetét vette a II. Debreceni Slam Poetry Verseny döntője, melynek témája a Kockák vs. bamba bölcsészek volt, az est vendége Kemény Zsófi volt, nyertese pedig Asbóth Balázs Asy lett.
KULTOK IV. – Irodalom és interdiszciplinaritás, 1. nap, Debrecen, MODEM, Multimédia Terem, 2015. április 10.
A fotókat Vékony Zsolt készítette.
