Égetik
Három ablakot hagysz nyitva, legyen
valamivel közelebb a rosszidő.
Amióta ismerlek, mindenből csak elrakni
próbálsz. Az első kérdésed annyi,
hogy én is érzem, ugye. Ilyen szaga van
annak, amikor égetik a bitument.
– Azért hívtál ma át, hogy rám cáfolj. –
És persze, most már nálam is itt van,
a fogaim közül akarom kipiszkálni
a nyelvemmel, ha többé nem kell
tartanom attól, hogy kiugrasz,
hetekig kerülöm majd az erkélyt.
Csak azért jöttem át, hogy rám cáfolj.
Hiszen nekem is van egy szekrényem,
tele távoliakkal, az egyik polcra
biztos raktam valamit belőled is,
és ami a sajátom lehetne, azt
esténként kiviszi a kereszthuzat.
