„Altelektropop” – így írja le az általa képviselt műfajt a Patikadomb, amely a legeltérőbb stílusokat ötvözi, és elsőre szokatlan, de figyelemreméltó egyveleget alkot a Petőfi-kompatibilis, fülbemászó betétek, valamint az elborult dubstep elemek vegyítésével. A banda tagjai különböző zenei területről jöttek, más-más szemléletet hozva magukkal. A Patikadomb zenészeit, Ujvári Gyulát (ének), Dobos Gábort (gitár) és Kátai Tamást (dob) faggattuk működésről, inspirációról, sikerekről.
KULTer.hu: Mit lehet tudni a kezdetekről? Hogyan ismerkedtetek meg, és hogyan jött létre a zenekar?
Gyula: Könnyűzenével nagyjából 13-14 éves korom óta foglalkozom a gitárosunkkal, Gáborral együtt, aki körülbelül 14-15 évesen kezdte. Ekkor alapítottuk meg korábbi bandánkat, a Freak Of The Weeket, ami főként kalifornai punk elemekből építkezett. Később, szintén Gáborral összeraktam egy Jupiter Kids nevű formációt, illetve saját elektronikus projekteken dolgoztam, majd egy hosszabb szünet után Dobos Gáborral megalapítottuk a Patikadombot. A csapat később kibővült Gáborral és Tomival is, és az eltérő stílusok ellenére hamar megtaláltuk a közös hangot. Dani most producerként segíti a munkánkat, így jelenleg hárman alkotjuk a zenekart.
KULTer.hu: Milyen előadók, zenekarok formálták zenei ízléseteket?
Gyula: Engem elsősorban a Panic!At The Disco, a Portugal The Man és a Does It Offend You, Yeah? inspirált és inspirál a mai napig, de széles skálán mozog az ízlésem, a huligán raptől kezdve a breakbeatig bármit meghallgatok, ami megtetszik.
Gábor: Rám a Fall Out Boy és a Sum41, magyarok közül pedig a Hiperkarma volt nagy hatással, utóbbi elsősorban szövegcentrikussága miatt. Mivel a szövegeinek nagy részét én írom, mindig is kedveltem Bérczesi Robi mély mondanivalójú, gondosan megszerkesztett dalait.
Tamás: Thrice, Limp Bizkit, Don Broco. Én hardcore berkekből csöppentem a zenekarba, így mindig is jobban felizgattak a zúzósabb, nehezebb témák.
KULTer.hu: Hogy néz ki az alkotói folyamat nálatok, honnan merítitek az inspirációt?
Gyula: Legfőképpen a mindennapjainkból merítünk. Egyszeri hallgatás után talán a többség azt mondaná, hogy a dalaink mindig egy adott lányhoz szólnak. Ezzel szemben úgy gondolom, mindenki megtalálhatja bennük önmagát, mindenki rá tudja húzni ezeket az érzéseket saját élethelyzetére is. Az egyszerűség csodálatos, de nem mindig „egyszerű” valójában.
Gábor: Ami a folyamatot illeti, Gyula vagy én világra hozunk egy dallamot vagy egy riffet, amit minél előbb összerakunk, majd Dani meghangszereli a demót. Mire eléri az utolsó formáját egy szám, már vagy hat verzió él belőle, ezekből pedig közösen alakítjuk ki a véglegest.
KULTer.hu: Mi volt az eddigi legemlékezetesebb pillanat a banda életében?
Tamás: Mindenképpen emlékezetesnek mondható a 2014-es koncertünk a Petőfi Csarnokban, amikor a Hiperkarma előtt játszhattunk, illetve, amikor leszerződtetett bennünket egy zenei kiadó, az 1G Records.
Gyula: Számomra nagyon nagy jelentőséggel bírt az első hivatalos videoklipünk megjelenése, amely mindannyiunk életében az első igazi audiovizuális produktum volt. A másik fontos momentum: felkarolta a bandát a Belmondo zenekar, akikkel nemrég országjáró turnéra indultunk.
KULTer.hu: Beszéljünk kicsit az első klipetekről! Milyen érzés volt profi stábbal dolgozni? Sikerült megvalósítani az elképzeléseiteket?
Gyula: A klip a Mechwart liget című dalunkhoz készült, és ahogy az előbb is említettem, hatalmas mérföldkő volt mindhármunk számára a videó elkészítése. Túl vagyunk már néhány amatőr felvételen, de nyilván össze sem hasonlíthatóak a korábbi tapasztalatink egy profi stáb munkájával. Nagyon meglepődtem azon, milyen felszabadult tudok lenni a kamera előtt – legszívesebben mindennap klipet forgatnánk azóta. Ami pedig az elképzeléseinket illeti, nemhogy megvalósítottuk, de túl is szárnyaltuk őket.
Tamás: Azért megjegyezném, hogy voltak kezdeti nehézségek, de ennek ellenére 120%-osan véghezvittük a terveket. A fikuszokon kívül gyakorlatilag egy beltéri fehér fal volt az összes díszlet, és magunk is meglepődtünk, mennyi mindent ki lehet ebből hozni, milyen könnyű életre kelteni egy ilyen egyszerű felületet is. Ez a kép tökéletesen megadta a szám hangulatához passzoló világot.
KULTer.hu: Gyakran hallhatjuk, hogy manapság nehéz újat alkotni a zenében. Mit gondoltok erről, hogyan birkóztok meg ezzel a feladattal?
Gyula: Úgy gondolom, hogy minden művészeti tevékenység hordozza a természetes körforgást, így bizonyos momentumok és korszakok ismétlődnek, vagy legalábbis ezt a hatást keltik. Az ismétlődő tételeket kibővíthetjük egy-egy adalékkal, amelynek révén teljesebb, sokszínűbb lesz az adott alkotás, stílus. Folyamatosan építkezünk egymásból, magunkból és a múltból is, ezért úgy érzem, hogy nem a „megbírózni”, sokkal inkább a „résen lenni” a lényeges a kérdéskör kapcsán.
Gábor: Így van, a mi feladatunk az, hogy megtaláljuk a rejtett kiskapukat, és ezeken a kiskapukon keresztül olyan energiákat sugározzunk a hallgatóba, amelyeket ők is át tudnak élni. A lényeg, hogy érzéseket váltsunk ki belőlük.
KULTer.hu: Milyen előadókkal dolgoznátok szívesen együtt?
Gábor: Egyértelműen Bérczesivel. Siklósi Örssel, az AWS frontemberével is latolgattuk már a kooperációt, szerintem izgalmas dolog sülhet ki a két műfaj vegyítéséből, és ott van még Jurin Szabolcs is, a Survive énekese, aki néha csatlakozott a zenekarhoz egy-egy szám erejéig koncerteken.
Gyula: Eleinte maradnék még önálló, de ha muszáj lenne választanom valakit, az Tyler, the Creator lenne. Szerintem érdekes dolgok születnének a stúdióban, ha összeülnénk. Ez persze nem történhet meg, így a hazai előadók közül szívesen állnék össze olyan feltörekvő zenekarok tagjaival, akikkel kölcsönösen támogathatjuk egymást.
KULTer.hu: Nemsokára országos turnéra indultok, ami most először fordul elő a zenekar életében. Hogyan készültetek rá, mit vártok tőle?
Gábor: Sokat rágjuk a körmünket. (nevet) Kissé izgatottak vagyunk, mert a zenekar történetében ez az első nagyobb volumenű meg- és kimozdulás, így gyarapítottuk a próbák számát, frissítettük a setlistünket és megpróbálunk minden állomáson egy-egy meglepetéssel kedveskedni a közönségnek. Rengeteg kérdés van bennünk annak kapcsán, hogy az adott városok közönsége hogyan fogadja majd a zenénket a Belmondo előzenekaraként. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen korosztályt mozgatunk majd meg, mert őszintén szólva, egyelőre sejtelmünk sincs róla.
KULTer: Hol képzelitek el magatokat pár év távlatában?
Gyula: Egyelőre próbálunk koncertdátumokat fixálni Budapesten, vidéken és persze fesztiválokon is. Ami a dalokat illeti, jó lenne felvenni egy feszesebb tempót, és pár hónapon keresztül csak single-ökkel előrukkolni. Pár év távlatában pedig már szeretnénk stabil helyet elfoglalni a fesztiválok line-upjában.
A fotókat Dancs Enikő Bianka készítette.
