David Mamet Amerikai bölénye 1975-ös chicagói premierje óta a Broadwaytól a West Endig gyakorlatilag az egész világot meghódította, 1996-ban pedig Dustin Hoffman főszereplésével filmre is vitték. A Thália Színház a darabot március 5-én Szervét Tibor, Mózes András és Csányi Sándor főszereplésével új megvilágításba helyezve hozza el a budapesti közönségnek. A bemutató apropóján Csányi Sándor művészeti vezetővel beszélgettünk.
KULTer.hu: Ebben az évadban sem unatkozhattak a Tháliába járók – többek között Simon Beaufoy Alul semmijét, Georges Feydeau Rövid a pórázát is színpadra állították már. Hogyan esett a választásuk most a Mamet-darabra?
Hamvai Kornél irodalmi vezetőnk régi nagy szerelme ez a darab. Nehéz, és nem adja könnyen magát. Egy kicsit olyan, mint a kortárs komolyzene: az ember akkor jön rá, milyen zseniális alkotás, ha egyre többet hallgatja, olvassa.
KULTer.hu: Miben rejlik a zsenialitása?
A szereplők nagy hozzáértéssel beszélnek olyan dolgokról, amikhez egyáltalán nem értenek. Esetünkben az ócskásüzlet tulajdonosa, Don szagot fog: az ősrégi, bölényes ötcentes, amin olcsón túladott, egy vagyont is érhet. Elhatározza, hogy visszalopatja segédjével, a fiatal Bobbyval. Ekkor bukkan fel a régi haver, Prof, hogy elhalássza a balhét. Három elképesztően vacak, nyomorult, ámde vicces és szerethető kisember történetét visszük színpadra, olyanokét, akik folyamatosan hazudoznak, három forinttal képesek lehúzni, becsapni egymást, akik próbálnak úgy tenni, mintha vérprofi bűnözők lennének. Önmagukat félelmetes elefántnak képzelő bolhákról van szó. Izgalmas és ismerős karakterek, mindenki felfedezheti bennünk önmagát vagy egy-egy ismerősét. Mamet szereplői a nagy semmittevés közepette önmagukat leplezik le: egy rablást tervezgetnek nagy elszántsággal, azonban az első lépés megtételéig sem jutnak el. Tele vannak tervekkel és elvekkel, amelyekből tulajdonképpen semmit nem tudnak megvalósítani. Nagyon furcsa, hogy egy amerikai írónak sikerült a 70-es években egy olyan művet írnia, ami hajszálpontosan mintáz meg minket, akár napjainkban.
KULTer.hu: Miben más semmittevés ez, mint például a Godot-ra várva?
A komikumtól. Iszonyú komoly kérdésekkel szembesül a néző, miközben bohóctréfák sorozata játszódik le. Ennek a három szerencsétlennek fogalma sincs arról, mi fán terem a betörés, hogyan kell egy házba besurranni. Naivan hiszik, hogy nyitva lesz majd egy ajtó vagy egy ablak.
KULTer.hu: Don, Prof, Bobby – milyen játszmák zajlanak e három figura alkotta férfiháromszögön belül?
Erőteljes belső küzdelem zajlik. Három egymásra támaszkodó, egymást szerető és igénylő embert ismerhetünk meg. A legnagyobb játszmázás Don és Prof között zajlik – ők a szemétdomb kakasai, akik között tombol a tesztoszteronharc. Óvodásokat meghazudtoló verbális ping-pong zajlik e két vicces idióta között. A próbafolyamat is ettől a kettősségtől volt izgalmas. Nem tudom, mikor nevettem ennyit. Kettejük játékát a Mózes András által alakított Bobby, a fiatal exdrogos egészíti ki, akit Don vesz pártfogásába, és aki minden erejével igyekszik megfelelni neki.
KULTer.hu: Mitől izgalmas karakter az ön által megformált Prof?
Folyamatosan azt hiszi magáról, hogy profi bűnöző, miközben maximum csak autórádiókat tud lopkodni. Veri a mellét, ha kifizet valakinek egy sonkás zsömlét vagy egy cigit, ugyanakkor éppen ezzel pozicionálja magát pitiáner, kisstílű, smucig figurává. Úgy beszél magáról, mint nagymenőről, de valójában semmije nincs.
KULTer.hu: Az Amerikai bölény nem egy klasszikus vígjáték, márpedig a Thália felvállaltan szórakoztató színház. Milyen megfontolásból mozdultak most a drámaibb irányba?
Három éve – ennyi ideje vagyok a Thália művészeti vezetője – látom, hogy a nézők szívesen jönnek hozzánk. Kialakult egy stabil közönség és repertoár. Igyekszünk a fejükkel gondolkodni, könnyen befogadható, igényesen szórakoztató darabokat színpadra alkalmazni. Ha azt mondom, hogy bemutató előtt egy hónappal már az összes jegyünk elfogyott, az új darabokra pedig április végéig már jegyet sem lehet kapni, akkor azért az már hűen tükrözi a belénk vetett bizalmat. Ezen a stabil nézői bázison felbuzdulva gondoltam azt, hogy érdemes lehet más irányba is elmozdulni, tágítani a határokat, kísérletezni és feltérképezni, hogy mi az, amit a közönség még szívesen vesz tőlünk. Láttam az Amerikai bölény kézdivásárhelyi színházi változatát és az 1996-os filmet. Mindkettő a dráma műfajába gyömöszölte a művet, eddig még sehol nem merték vígjátékként játszani, pedig óriási szatíra ez!
KULTer.hu: Szervét Tiborral nem először dolgoznak együtt. Mit gondol, mitől jól működő az önök közti munka?
Tibort nagyon okos embernek tartom és imádom benne, hogy nagyon tisztán, mindenféle indulat nélkül tud belemenni vitákba, megvitatandó kérdésekbe. Elemző és rendkívül racionális agya van, ami minden darabnak jót tesz. Mindannyiunkat rábírt arra, hogy más-más szemszögből tekintsünk a történetre.
KULTer.hu: A Kontrollon kívül eddig rendszerint romantikus hősszerelmes karakterek bőrébe bújt. A Mamet-darab nem hozta meg a kedvét ahhoz, hogy más húrokat is megpendítsen színpadon?
Dehogynem! Sokkal jobban izgatnak a Profhoz hasonló szerepek, mint egy újabb romantikus figura. A főiskola elvégzése után a Krétakörben sok ilyen karaktert játszottam, és most jó érezni, hogy ezek az idők egy kicsit visszajönnek.
David Mamet: Amerikai bölény. Rendezte: Sebestyén Aba. Játsszák: Csányi Sándor, Szervét Tibor, Mózes András. Thália Színház, Budapest. Premier: 2016. március 5.
Kiemelt kép: Csatáry-Nagy Krisztina
