Sakálok, szarvasok, kérészek

Egyre több természetfilmet láthatunk a hazai mozikban, mely Mosonyi Szabolcs munkásságának is köszönhető: az ambiciózus rendező a német koprodukcióban forgatott, természeti értékeinket átfogóan bemutató Vad Magyarország után (Török Zoltán filmje, Mosonyi társoperatőrként működött közre) hazánk tájegységeit kezdte el sorra venni. Így készülhetett el három éve a Vad Szigetköz, majd, e sorozat folytatásaként a Magyar Filmdíj-nyertes Vad Kunság, mely egyszeri tévés bemutatását követően már a mozikban is látható.

Nem minden természetfilm való mozis forgalmazásra, Mosonyi alkotása azonban a nagyvásznon működik igazán. A Vad Kunság ugyanis több mint az adott tájegység statikus képekkel és száraz, tömény ismeretanyaggal történő bemutatása. Ahogyan a film alcíme is elárulja, a puszta rejtett életébe nyerünk bepillantást, a kifogástalan operatőri munkának köszönhetően könnyű átérezni a tájegység hangulatát, ezt az élményt pedig felerősíti, ha moziban nézzük a filmet. A Vad Kunság szerkesztésében sem feltétlenül olyan, mint egy átlagos természetfilm. Mosonyi, hasonlóan Jacques Perrin és Jacques Cluzaud Évszakok című nagyszabású és szemkápráztatóan gyönyörű, a hazai mozikba április 14-én érkező alkotásához, különféle szimbólumok és jelenségek mentén mutatja be a választott területet, ebben az esetben a Kunság térségét.

Az egyik ilyen szervezőelv az alcímben említett vadság. A film dramaturgiai vázát egyfelől egy aranysakálfalka sorsa adja, akik a puszta örök uralkodóiként jelennek meg: Csernák János ismeretterjesztőfilm-kompatibilis narrátori hangja az első jelenetben ismerteti, hogy az aranysakált egykoron elűzte az ember, most azonban visszatért, és, a sors furcsa fintorának köszönhetően az embernek is oroszlánrész jut abban, hogy ez a pusztai csúcsragadozó újra otthonra lelhet természetes élőhelyén. A sakálokon kívül a vadság motívumát a természet törvényein keresztül ábrázolja a film. Mosonyit a puszta élővilágának kegyetlensége érdekli, így a Vad Kunság epizódjai az állatvilág ösztönszerűségét és kegyetlenségét dokumentálják.

Különösen emlékezetes a szárnyát tört nyári lúd története, akit egy befagyott tó jegén támad meg öt fiatal sas, vagy épp a sérült tőkés réce sorsa, aki végül egy vidra étkeként végzi. Hasonlóan látványos szekvencia az erdei fülesbaglyok párzási rituáléjának bemutatása, illetve hadakozásuk a mezőkön peckesen járőröző túzokkal, de ugyanilyen részletesen megismerjük az üregi nyulak mindennapjait és a dámszarvasbikák ölre menő harcát is, melyet a nőstények kegyeiért folytatnak. Mosonyi az állatok közötti konfliktusok mellett a természet erejét is kihangsúlyozza: a puszta lakóit megviseli a szélsőséges időjárás, a szarvasok, a sakálok és a madarak is szenvednek a hideg telektől és a forró nyaraktól.

A Vad Kunság másik fontos szervezője így az évszakok ciklikussága, az alkotók tanító célzattal mutatják be a puszta életének körforgását, minden időszakból kiemelve egy-egy jelentős eseményt, hangulatot, képet, vagy akár csak hangot, legyen szó a hófödte tájon kóborló és ennivalót kereső dámszarvasokról, vagy a tőkés récék nyári fürdőzéséről. A film egyik kulcsjelenete épp az előbbi okok (ciklikusság, a természet ereje és a tájra az egyes hónapokban jellemző események/hangulatok) miatt a tiszavirágzást megörökítő szekvencia. Ez az évente egy-másfél hétig tartó esemény akár a természet ünnepének is nevezhető: a kérészek rövid, ám annál tartalmasabb élete és a „virágzással” járó rendhagyó látvány szépen összefoglalja a természet szinte minden törvényét. A tiszavirágzás független az emberi akarattól, bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk befolyásolni azt, hogy mikor és meddig tartson ez a különös szeánsz, a kérészek pedig egy pontos, kimódolt koreográfia mentén kelnek útra, hogy szaporodjanak. Ezt követően pedig elpusztulnak, ezzel táplálékot biztosítva a folyó környékén élő madaraknak és emlősöknek.

Mosonyi talán minden eddiginél részletesebben és látványosabban mutatja be a kérészek egy hétig tartó rajzását, ez pedig legalább annyira hangsúlyos eleme a Vad Kunságnak, mint az aranysakálok története. E sokféle életforma (az állatok mellett a növények és a tájról készített látképek is nagy szerepet kapnak) bemutatására Mosonyi elképesztő technikai apparátust használ. A filmben láthatók drónnal készített légi felvételek, a puszta lakóinak éjszakai életét vadkamerával bemutató jelenetek, emellett pedig lassítások és timelapse-szekvenciák is, előbbiek például az erdei fülesbaglyok násztáncánál, vagy a dámszarvasok versengésénél teszik követhetővé a történéseket (a baglyok szárnycsapásai gyönyörűen mutatnak a lassított felvételen), utóbbiak pedig a növények növekedését, valamint 1-1 napszak elmúlását érzékeltetik.

A tápláléklánc könyörtelen mechanizmusainak és ezen keresztül a természet vadságának bemutatása, az évszakok szépségeinek és jellegzetességeinek kiemelése, valamint a mindezekhez kapcsolódó oktatószándék miatt a Vad Kunság egy tartalmas, szórakoztató, technikailag és narratív tekintetben is nemzetközi színvonalú ismeretterjesztő film, melyből azok is sokat tanulhatnak a magyar vidékről, akik korábban esetleg már megfordultak a kunsági pusztákon. A film így minden korosztálynak bátran ajánlható, és talán jobb is, ha az éppen aktuális, lélektelen képregényfilm helyett inkább egy csodálatosan megmunkált természetfilmet választunk családi mozizásunk tárgyául.

Vad Kunság – A Puszta rejtett élete, 2016. Rendezte: Mosonyi Szabolcs. Forgatókönyv: Bagladi Erika. Operatőr: Mosonyi Szabolcs. Forgalmazza: Pannonia Entertainment Ltd.