Vannak olyan emberek, akik péntek 13-án ki sem merészkednek a házból, nehogy valami szerencsétlenség történjen velük. És vannak olyan emberek is, akik szeretik a kortárs magyar irodalmat, ezen belül Térey János pályája iránt különösen érdeklődnek. A két halmaz metszetébe tartozók igencsak törhették a fejüket, hogy mit csináljanak 2016. május 13-án, pénteken: ezen a napon ugyanis egy különleges író-olvasó találkozóra került sor Vámospércsen Térey Jánossal. Tanúsíthatom, hogy akik ellátogattak a rendezvényre, azoknak semmi szerencsétlenségben nem volt részük!
Örömben, derűben, kedves fogadtatásban, izgalmas előadásokban és beszélgetésekben annál inkább. Az esemény szervezője, Korpa Tamás elmondása szerint a FISZ új, versszimpózium-sorozatának célja az, hogy minél több helyre eljuthasson a kortárs irodalom, legyen az nagyváros, község vagy falu. A sorozat első rendezvényének létrejöttéhez Vámospércs Város Önkormányzata, valamint a Vámospércsi Művelődési Ház és Könyvtár is nagyban hozzájárult, az esemény fővédnökségét pedig Ménes Andrea polgármester vállalta.
Térey János és Vámospércs összekötését a Zártkert című vers indokolta, hiszen az Ultra kötetben olvasható szöveget a városban lévő Báthory-kert ihlette. Az alkalmon nemcsak a vers születésének körülményeiről, a kertről, a szerző helyi kötődéseiről hallottunk, hanem az alkotás különböző olvasati lehetőségeiről is. Az esemény ugyanis két részből állt: elsőként Balajthy Ágnes, Harmath Artemisz és Lapis József tartottak előadást a Zártkertről, kis szünet után pedig Korpa Tamás beszélgetett a szerzővel. A rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, a művelődési ház emeleti terme szinte teljesen megtelt vámospércsi és debreceni érdeklődőkkel. Ménes Andrea polgármester megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a kultúrára, s bár eddig elsősorban a képzőművészettel voltak jó barátságban, ez a délután jó alkalom arra, hogy a település kulturális kínálata szépirodalmi rendezvényekkel is bővüljön a továbbiakban.
Balajthy Ágnes kritikus, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének tanársegéde referátumában térelméleti aspektusból közelített a vershez, bemutatva, hogyan válik a valóságban már nem létező hely a fikció világában elképzelhetővé. Harmath Artemisz kritikus, irodalomtörténész többek közt a szöveg furfangos nyelvi megoldásaira, a visszavonásokra, tagadásokra hívta fel a figyelmet, és az „etikai tájvers” kategória segítségével értelmezte azt. Lapis József kritikus, középiskolai tanár, az Alföld folyóirat szerkesztője Babits Mihály A gazda bekeríti házát című versével vetette össze a költeményt, előadásában az elméleti szempontok mellett a szövegekkel kapcsolatos töprengéseit is megosztotta velünk esszéisztikus stílusban.
Mindhárom előadó törekedett a közérthetőségre, figyelve arra, hogy a közönség soraiban nem irodalomtudósok vagy magyar szakos egyetemisták ülnek ez alkalommal, hanem olvasni szerető emberek, akik kíváncsiak a vers értelmezésére és a szerzőre is. Harmath Artemisz részletes handouttal is készült, melynek segítségével még egyszerűbb volt követni mondanivalóját. Az előadások utáni szünetben a művelődési ház munkatársai frissítőkkel, pogácsával kínálták a jelenlévőket. A kedves, barátságos légkör az esemény egésze alatt érezhető volt: a vendéglátók és a közönség őszinte érdeklődéssel fogadták az előadókat, a szervezőket és a szerzőt, és mindent megtettek azért, hogy jól sikerüljön ez a délután.
A rendezvény második részében Korpa Tamás kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő beszélgetett Térey Jánossal, aki többször is hangot adott annak, mennyire örömteli és megtisztelő számára, hogy itt lehet gyermekkora egyik helyszínén. Gyakran hallottunk már olyan beszélgetést a cívisvárosban, amelynek Térey volt a főszereplője: nemrégiben új verses regényét, A Legkisebb Jégkorszakot mutatta be a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban, s az irodalmi napok, a könyvhét vagy a DESZKA Fesztivál vendégeként is többször találkoztunk vele. Ez az alkalom mégis tudott újat adni azok számára is, akik aktívan követik Térey pályáját, hiszen Korpa Tamás személyes élményekről, fiatalkori emlékekről is kérdezte a szerzőt.
Megtudtuk, hogy az alkalmat megelőzően Térey hosszú idő óta először látogatott el a Báthory-kertbe, s a már leomlott kamra maradványaiból megmentett egy ablakot, amelyet magával is hozott a rendezvényre. Elmondta, hogy nagyon különös volt szembesülnie újra ezzel a hellyel; mintha most látta volna először. A Vámospércs legmagasabb pontján található földterület ugyanis Térey édesapja birtokában volt, s gyerekkorában sokszor részt kellett vennie a kerti munkálatokban. Ezek az emlékek késztették 2004-ben a Zártkert megírására, amelyben sajátos módon keverednek össze a múltbéli tapasztalatok a megírás idejében aktuális látvánnyal. Időnként a vámospércsi résztvevők is kommentálták a hallottakat, saját tapasztalataikat is elmondták a mű apropójaként szolgáló térrel kapcsolatban, így még az eddiginél is közvetlenebbé, családiasabbá vált a hangulat. Korpa Tamás kérdései s az azokra adott válaszok felrajzoltak egy olyan pályaívet, amelynek segítségével azok is részletesen megismerhették Térey munkásságát, akik eddig keveset tudtak róla. Ily módon valódi író-olvasó találkozó lehetett ez a délután, hiszen nemcsak a szerző egyes műveivel, hanem vele mint a településhez és a környékhez ezer szállal kötődő magánszeméllyel is találkozhatott a közönség.
A beszélgetést követően egy újabb kedves gesztusban volt részünk: Térey Jánost, valamint az előadókat és hozzátartozóikat a polgármester asszony és kollégái vacsorára invitálták. Nagyon jólesett azt tapasztalni, hogy a szervezők ilyen szeretettel várták a rendezvény szereplőit, és bizonyára nem kevés energiába és csapatmunkába telt, míg mindent ilyen magas színvonalon előkészítettek, a megnyitótól egészen a vacsoráig. Akik végig ott maradtunk, egy jó hangulatú, bensőséges délután emlékével távoztunk.
Péntek 13. Térey Jánossal a Zártkertben, Művelődési Ház és Könyvtár, Vámospércs, 2016. május 13.
A fotókat E. Póik Márta készítette.