A Zion Refresh nevű zenekar feltörekvő, fiatal bandának számít, de már most egyedi színfolt Debrecen zenei palettáján. A hamarosan a Campus Fesztivál színpadán debütáló banda dalait a hip-hop és pop egyvelegeként jellemezhetnénk, de sok más zenei hatás (funk, reggae, népzene stb.) is felfedezhető bennük. A kezdetekről, az alkotási folyamatról és a jövőbeni tervekről a zenekar tagjaival, Jakab Tomival és Tajti Viktorral beszélgettünk.
KULTer.hu: Menjünk vissza kicsit az időben! Hogyan született meg a zenekar?
Tomi: A 2014-es Pure Music nevű tehetségkutatón ismertük meg egymást, ami a Studio-iNside saját produkciója. A legjobb négybe jutott The Sided zenekar új tagokat keresett, és én jöttem vokálozni, Viktor pedig gitározni. A banda új felállásából nem lett semmi, de mi sokat köszönhetünk neki. A Zion Refresh Tajti Viktor fejéből pattant ki, és az akkor futó 2 Joints nevű zenekara mellett szólóprojektként indult útjára. Egy dal jött ki így, a Szabadon száll, amit Viktor és húga, Réka vettek fel. Később háttérbe szorult a Refresh Viktornál, a Szabadon száll újrahangszerelve bekerült a 2 Joints repertoárjába, majd a lemezükön is megjelent. Később a 2 Joints feloszlásával Viktor a Zion Refresh folytatásában látta a jövőt, és megkeresett engem, hogy lenne-e kedvem közreműködni a produkcióban. 2015 novemberében kezdtük el a közös munkát, azóta négy videóklipünk és egy dalszövegvideónk (a már említett Szabadon száll új, közös verziója) jelent meg. A YouTube-on már ötvenezres a látogatottságunk, első klipünket pedig idestova majdnem húszezren látták.
KULTer.hu: Izgalmas zenei stílusban alkottok, meséljetek erről kicsit!
Viktor: Hip-hop és popzene egyvelege a miénk, továbbá funk, reggae és népzenei elemek is fellelhetők benne. Ezt a 2 Joints-os korszakból hoztam magammal, de mindig is érdekelt a kísérletezés, szeretek számomra ismeretlen stílusokba belenyúlni, hiszen ezekből tanul az ember. Azért még fiatalok vagyunk, fejlődünk folyamatosan, én is keresem a határaimat, hogy mi az, amiben szeretek alkotni, és mi az, ami „jól áll” nekünk. Nyilván metál zenét nem fogok a Zion Refresh név alatt kihozni, de meglepően sok, zúzós gitár riffekben gazdag projekt vár megvalósításra a laptopomon.
KULTer.hu: Miről neveztétek el a bandát, kapcsolódik valamilyen sztori hozzá?
Viktor: Volt egy bulisorozat Debrecenben, amit a barátaim szerveztek időről időre, és Zion Refresh név alatt futott. Később ez az egész megszűnt, nekem viszont megtetszett a név, majd megkérdeztem, hogy használhatom-e…
KULTer.hu: Hogyan zajlik a dalszerzés, ki írja a számaitokat?
Tomi: A zenéket instrumentálisan Viktor írja meg, pakolja össze és játssza fel, de ha nekem van ötletem a dal szerkezetéhez, a témákhoz, akkor beleépítjük azt is. A szövegeket közösen írjuk, ki-ki a saját részeit.
Viktor: Ja-ja, a zenéket én szerzem, aztán Tomival minden instrumentálhoz kitalálunk valami dalszöveg témát, illetve átbeszéljük, hogy milyen stílusban írjuk meg azt. Gyakran szoktunk együtt is írni, folyamatosan küldözgetjük egymásnak a már meglévő szövegfoszlányokat, hogy együtt pofozzuk ki őket.
KULTer.hu: Gyakran előfordul, hogy egy zenekar tagjainak zenei ízlése eltérő, más és más stílusokat éreznek sajátjuknak. Szerintetek ez előny vagy hátrány? Nálatok mi a helyzet ezzel?
Tomi: Teljesen mások a zenei gyökereink és elég sokféle zenét hallgatunk. Ami közös pont az életünkben, hogy mindketten szeretjük a feszesebb gitártémákkal operáló, keményebb rockot, metált. Én leginkább az alternatív popot, rockot érzem közel magamhoz, rajongok az Intim Torna Illegálért, külföldiek terén pedig a Coldplay-ért és az Imagine Dragons-ért. Ez, hogy kicsit másabb beállítottságúak vagyunk zenei ízlés terén, érdekes egyveleget képez – ennek eredménye a mostani Zion Refresh sokszínűsége. Remélhetőleg ez másoknak is be fog jönni.
Viktor: Én mindenevő vagyok, jelenleg sok twenty one pilots és Asking Alexandria pörög nálam, az itthoni színtéren pedig az underground hip-hop és a feltörekvő élőzenekaros produkciók mozgatnak meg. Ha valakit ki kell emelni, akkor Felcser Máté a.k.a Rendben Man/Kotta (Punnany Massif) volt az, akitől sokat tanultam a zeneszerzés terén, hiszen éveken keresztül voltunk helyi szinten az előzenekaruk a 2 Joints-szal. De Pesten és fesztiválokon is megfordultunk közösen, aztán rendre tudtunk váltani pár szót, illetve mindig megkérdeztem, mik az észrevételei a produkciónkkal kapcsolatban. Mint sokaknál, nálam is a rock’n’roll miatt kezdődött a gitározás, így természetesen a klasszikus nagy gitárhősök inspiráltak. A Zion Refresh-ben sok a funkosabb gitártéma, ezzel összefüggésben talán a RHCP-t tudnám kiemelni.
KULTer.hu: Mennyire nehéz megtartani a zenekari egységet, hogyan oldják meg a felmerülő konfliktusokat?
Viktor: Meg fogtok lepődni, de rengetegszer van olyan, hogy felhívjuk egymást Tomival, és ugyanazok a gondolatok, ötletek fogalmazódnak meg bennünk anélkül, hogy azokról bármiféle előzetes egyeztetés lett volna. Így azért elég gördülékeny a munka. Az egyetlen hátráltató tényező talán annyi, hogy ő jelenleg Budapesten él, én pedig Debrecenben, de egyelőre minden projektünket be tudtuk fejezni – ha az ember szeret valamit csinálni, akkor arra szakít időt. Konfliktusunk még nem is hiszem, hogy volt, sem zeneileg, sem emberileg.
Tomi: Egyetértek, nem egyszerű minden héten leszervezni az utazást Budapest és Debrecen között, de én bízom a hatékony időmenedzsmentben. Ezúton is nagyon nagy köszönet a környezetemnek, hogy disztingválja a jelenlegi életvitelemet és alkalmazkodik ehhez. Hiszek abban, hogy a kitartó munka meghozza a gyümölcsét. Ami pedig a konfliktusokat illeti, ha probléma adódik a projektekkel, azt mindig alaposan átbeszéljük pro és kontra, így minimalizálhatóak a nézeteltérések, nyílt lapokkal játszunk.
KULTer.hu: Manapság nagyon sokan alapítanak zenekart, rengeteg newcomer banda és tehetségkutató rendezvény van. Mindenki ünnepelt zenész akar lenni? Vagy kapcsolatban van ez azzal, hogy a digitális médiumoknak köszönhetően kiszorulnak a hagyományos technológiák és az élő zene, viszont sokkal nagyobb szerep jut a self-brandingnek? Mit gondoltok erről?
Viktor: Szerintem ha valaki úgy fogja meg az első hangszerét, hogy „na, most én ünnepelt zenész leszek 3 éven belül!”, akkor sajnos pofára fog esni, még akkor is, ha a kereskedelmi televíziók évről évre előrukkolnak olyan előadókkal, akiket szépen felépítenek maguknak, hogy aztán a különböző műsoraikban eladják őket, mint egy terméket. De most komolyan: fel tud valaki sorolni háromnál több Vastag Csaba-dalt? A jelenlegi „menő” zenekarok nem a kereskedelmi csatornáknak köszönhetik, hogy minden fesztiválon nagyszínpados produkciókként vannak jelen. A mi szintünkön baromi fontos az önmarketing, hiszen még egy most épülő „brand”-ről beszélünk, fontos minél több emberhez eljuttatnunk a zenénket úgy, hogy közben más zenekarok is ezen dolgoznak. Egy jó zene szar marketinggel nem fog elterjedni sajnos, de egy szar zene jó marketinggel akár az egész országot bevonzhatja – és erre is számtalan példát láttunk már. A releváns médium a rádió, legyen az országos vagy regionális, illetve fontosak a koncertek is, hiszen ezek vonzanak be embereket, illetve ezek hozzák a bevétel nagy részét. Az új közösségi oldalakhoz és zenehallgatási trendekhez pedig tudni kell alkalmazkodni, különben a zenekar lemarad a többihez képest (Facebook, Instagram, YouTube, Spotify, Deezer stb.).
KULTer.hu: Mire vagytok a legbüszkébbek a zenekar eddigi eredményei közül?
Tomi: A Kocsmárosné című dalunk kiadására. Mikor máskor adtuk volna ki ezt a hazafias érzéseket tápláló számot, mint március 15-én? Egy elég tudatosan felépített promóciós hadjárat végeredményeként egy nap alatt több mint ötezren nézték meg a videóklipet, és nagyon sokfelé eljutott. Ezt nagyon komoly eredménynek könyveltük el akkor négy hónapos zenekarként, de azt talán még nagyobbnak, hogy volt szívünk ezt a videót letörölni, mert a feltöltött hangsáv csak 99%-os volt, de mi eléggé maximalisták vagyunk, és úgy tudtunk csak megnyugodni, hogy feltöltöttük helyette az általunk 100%-osnak ítéltet. Természetesen azóta visszajött a klip nézettsége. Azon, hogy most mennyinél tarthatna, már kár vesződni.
Viktor: Volt az nyolcezer is, mikor letöröltem, de igen, az utolsó munkafolyamatba becsúszott egy apró baki, aztán ezt korrigáltuk, mert nem akartunk minőségbéli visszalépést a többi dalunkhoz képest. A kérdésre válaszolva én is a Kocsmárosné című dalunkra vagyok a legbüszkébb, illetve arra, hogy a közösségi portálokon egyre nagyobb irántunk az érdeklődés, és nem a 2 Joints árnyéka a zenekar, hanem valami teljesen új, a nulláról épülő dolog. Nem mellesleg a Campus Fesztiválon elég jó idősávban játszunk idén a Telekom Hallban!
KULTer.hu: Melyik országban, milyen stúdiónál dolgoznátok és hol lépnétek fel legszívesebben? Milyen jövőképet képzeltetek el magatoknak, mik az álmaitok?
Viktor: Én igazából az itthoni kis stúdiót szeretném normálisan kiépíteni, hogy később jó minőségben tudjunk felvenni és keverni, de nagyon szívesen dolgoznék együtt a Supersize stúdióval. Fellépésügyileg, nekem nagy szívfájdalmam a Budapest Park, mert egyszer nagyon közel voltam hozzá, hogy felléphessek ott, aztán rajtam kívülálló okokból ez nem valósult meg, de nem tettem le a dologról.
Tomi: Én leginkább Magyarországon szeretnék boldogulni, mindkettőnknek volt már alkalma sok fele megfordulni a világban, a tengerentúlon is többek között, de a különböző országok kultúrájából nyert tapasztalatokat én itthon szeretném kamatoztatni és nem csapot, papot magam mögött hagyva másfele keresni a boldogságot. Viktor házi stúdióját én is nagyon preferálnám, illetve a debreceni Studio-iNside-ban szinte már otthon érzem magam, nagyon jó ott dolgozni, de magyar viszonylatban az abszolút etalon a Viktor által is említett Supersize. Ki tudja, mit hoz a jövő? Fellépések tekintetében pedig inkább a közeg és az atmoszféra fontosak, nem a helyszín. Ha egy koncerten azt érzem, hogy na, ezért megérte elkezdeni és technikailag is kielégítő a hely, akkor játszhatunk bárhol, azt gondolom – álszerénység nélkül. Nagy álmom egy Campus Fesztivál Nagyszínpad, Barba Negra Track, Akvárium Klub Nagy Hall, a dalainkat velünk együtt éneklő közönséggel.
KULTer.hu: Mire készültök a közeljövőben? Milyen terveitek vannak még az idei évre?
Tomi: Nagyon sok új dal- és videóklipötlet van még a tarsolyunkban. A követőink által leginkább várt számunk, a Csókot lopni klipje most debütált. Mind zeneileg, mind a videó minőségét és sokszínűségét tekintve igyekszünk megugrani egy újabb lécet. A klip forgatására két teljes napot szántunk, számos közreműködő kollégát és helyszínt felsorakoztat az anyag. Ezen felül még nyáron várható három új szám és kisfilm tőlünk. Törekszünk a folyamatos tartalomgyártásra, nagy hangsúlyt fektetve a vizuális megjelenítésre.
Viktor: Szeretnénk minél több új anyagot gyártani és fejlődni a minőség tekintetében. Ha idén ügyesen szervezzük a dolgainkat, jövőre akár a legtöbb fesztiválon ott is lehetünk.
Tomi: Pályázni fogunk az idei Cseh Tamás Program induló zenekarok számára kiírt pályázatán, sokat remélünk ettől a lehetőségtől. Valamint ősztől egészen karácsonyig egy klubturnéra indulnánk szerte az országban, zömmel az egyetemista városokra koncentrálva. Persze, szeretnénk eljutni a fővárosba is, aztán hazai pályán, Debrecenben zárnánk a turnét.
Viktor: Pontosan, jönnek az újabb dalok és videóklipek, aztán az élőzenekaros produkciónk is lassan készen áll a koncertezésre, szóval bevesszük az országot!
KULTer.hu: Hol hallhatnak Titeket élőben az érdeklődők?
Tomi: Először élőben a Campus Fesztiválon találkozhattok velünk, a részletekkel hamarosan jövünk. Érdemes lesz megnézni és meghallgatni minket, nagyzenekaros felállásban fogunk megszólalni. Zenészbarátaink alkotják majd a livebandünket: az egykori 2 Joints-ból harsonán Kiss Tomi, trombitán Sitku Norbi fog fújni, Buka Peti billentyűzik, az Orange Sofából Szűcs Máté gitározik, az egykori méltán népszerű Fáziskésés tagja, Balázs „Johnny” Bence pedig dobol (aki nem mellesleg a videóklipjeinkért felelős a Reindeer Cinema ügyvezetőjeként). A Sorbonne Sexualból Vitányi Dávid basszusjátéka remek alapul szolgál majd a zenekar számára. Ott találkozunk!
A fotókat a Reindeer Cinema készítette.
