Összeállt a legjobb első prózakötetért járó Margó Irodalmi Díj idei jelöltjeinek listája. Ebben az évben 21 könyvet neveztek, az eredmény október 16-án derül ki.
A Margó-díj 500 ezer forint pénzjutalommal jár, kiemelt támogatója Budapest Főváros Önkormányzata, a Bookline, a Balassi Intézet és az Aegon-díj. A magas szakmai presztízzsel bíró elismerés a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti, és lehetővé teszi, hogy a győztes alkotás, valamint a shortlistesek művei minél több emberhez eljuthassanak. A cél az, hogy a pályakezdő írók munkái nagyobb figyelmet kapjanak. Jelentkezni olyan első prózakötettel lehetett, ami 2015. július 1. és 2016. június 30. között jelent meg. A díjat 2015-ben adták át először, a nyertes Totth Benedek lett a Holtverseny című könyvével.
A jelöltek:
Acsai Roland: Szívhajlítók /Holnap, 2016/
Számos verseskötet után egy lányról és egy szamurájról mesél első kisregényében Acsai Roland. „Sokszor születtek újjá, sok életet leéltek, sok alakban. Ez az ő történetük.” Eldobható szívek és hullócsillagok a cseresznyefa-virágzásról a Holdig.
Árszintye Erika: Nyár a szemeidben /Publio, 2016/
Romantikus történet egy fiatal lányról, akinek nemcsak a neve különleges, de egy egészen fura betegségben is szenved, melynek szövődménye egy szerelmi háromszögben teljesedik ki.
Császár Róbert: Császármorzsák /Publio, 2016/
Egy családi élet mindennapjai hét szövegben, szórakoztatóan, cseppet sem gunyorosan, szerzői kiadásban.
Gál Soma: Sármesék /FISZ, 2016/
Húsboltok tömény vöröse, Sopronit nyakaló Bohumil Hrabal, időgép az olajszagú fészerben, kocsmaromantika és szárazföldi matrózok. Gál Soma debütáló novelláskötete a kis magyar capriccio, egyenesen Zala megyéből.
Hegedűs Mihály: Kanyarodik az élet /Publio, 2016/
A Gelle család kalandjai a nagy Ámerikában az 1800-as években, Kisnémedi első találkozása az angol vécével és Draper úr, aki az első fényképfelvételt készítette a Holdról. Hegedűs Mihály családregénye párhuzamos történet a Mississippi, Kosd és a világtörténelem között.
Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből /Magvető, 2016/
Első prózakötetében a Nádler István képei közé kifeszített kötélen egyensúlyoz Kántor Péter. Tárcáiban görög mitológiai alakok keverednek befejezetlen történetekkel, a kötél pedig néha egészen Sanghajig, a Szaharáig, a vasárnapi ebédig, vagy Saint-Exupéry, Krasznahorkai és Mándy Iván életművéig ér.
Klinkovics Márta Xénia: Mélyebbre, magasabbra
A gondosan felépített felnőtt élet egy pillanat alatt hullik darabokra, mert a szerelem az örök kérdés mindenki számára. A főszereplő ötvenes nő szembesül azzal, hogy párkapcsolata kiüresedett, de mi a jobb, maradni az ingerszegény biztonságban, vagy kockáztatni a lehetséges szerelemért?
Makai Máté: Koriolán dala /FISZ, 2016/
Makai Máté novellái kilépnek a komfortzónából. A századik találatára készülő bérgyilkos, a beatnemzedék leghíresebb regényeire felprogramozott agyak, a dél-kínai tenger ezüstpatkánya, atlétikai edzőtábor, paranoia és az egyetlen biztos dolog.
Menyhért Anna: Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete /General Press Kiadó, 2016/
A regényes életrajz az elmúlt években mintha kikopott volna a kortárs irodalomból, ám Menyhért Anna kötete nem csak emiatt figyelemre méltó, hiszen egy olyan nőt tett meg könyve hősének, aki a maga korában igazi bestseller-díva volt, mára azonban szinte teljesen elfelejtették a nevét.
Mészáros Dorka: Én vagy senki /Tilos az Á Könyvek, 2016/
Nincs is annál nagyobb közösségteremtő erő, mint amikor különböző családi és szociális hátterű embereknek kell megtalálniuk egyet – történetesen éppen azt, amelyik őket akarja eltenni láb alól. Ifjúsági krimiből még mindig kevés van itthon, ám Mészáros Dorka már első regényével letette a névjegyét.
Michael Walden: Eshtar – Első könyv /Metropolis Média, 2016/
Epikus, kalandos történet egy nőről, akit leginkább Jennifer Lawrence kelthetne éltre. Különböző idősíkok, a Földet leigázni akaró Féreg a fantasy-scifi crossoverben.
Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese /Magvető, 2016/
A habókos Bizdó Józsika alaposan dokumentálja egy meg nem nevezett magyar falu hétköznapjait, kockás füzetbe körmölt feljegyzéseiből pedig kirajzolódik, milyen volt a 20. század második felében a periférián.
Molnár T. Eszter: Stand-up! – Egy majdnem normális család 1. /Tilos az Á, 2016/
Vicces, szeretni való ifjúsági könyv egy kesze-kusza családról, és persze Virágról, akinek naplójából a kamaszhétköznapokon, -örömökön és -bánatokon túl súlyos traumák egész sora sejlik fel.
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek /Kalligram, 2015/
Egy egyedülálló bölcsész anya korántsem unalmasan elmesélt hétköznapjai valahol az életrajzi regény és a novellaciklus között félúton. Bada Dada, Derrick és egy macska, akit majdnem Wittgensteinnek hívnak.
Patkós Dániel: Szilánkok – Read-up comedy /Underground Kiadó, 2015/
Patkós Dániel azt vette a fejébe, hogy a stand-up comedyt ír, vagyis szórakoztató történeteket.
Radnóthy Szabolcs: A hullámlovas
A harmincas, IKEA-rajongó irodista belefárad az szürkeségbe, és a szörfdeszkától várja a feloldozást. Egy szörföző róka és az Y generáció mindenkori problémái a nyílt tengeren.
Ronil Caine: Lilian /Metropolis Média, 2016/
Bár a borító azt sugallja, hogy a Lilian egy nagyvárosi chick-lit, de valójában egy olyan sci-fi, melyben az emberi klónok elmondhatatlan örömet okoznak egyeseknek, míg a projekt félre nem siklik.
Schreiner Dénes: Mint kagylók, ha bezárulnak /L’Harmattan, 2016/
A katonaévek nyers és ondószagú világa, egy első gyóntatására készülő pap és egy visszeres lábú liftes néni elevenednek meg Schreiner Dénes novelláiban. Hétköznapi groteszk, naturáliák és a görög mitológia.
Szaniszló Judit: Beenged /Magvető, 2016/
Petri-díjas blogger? A Zetor Leilát ismeritek? Akkor Szaniszló Juditot is, aki egyszerű történeteket ír egy harmincas nő öröméről és szomorúságáról, hullámvasút a műfaja a kötetnek.
Vékony Krisztián: Sors-algoritmus /Metropolis Média, 2016/
Budapestre költözött Philip K. Dick és a Helyreigazító csoportja: az emberek sorsát befolyásolja egy titkos ügynökség, de mindez magyar terepen, pörgősen, izgalmasan, kevés matematikával.
Zelei Bori: Kevert /L’Harmattan, 2016/
Közösségi finanszírozásban jelent meg Zelei Bori első novelláskötete, melynek kamasz hősei nem szőnek nagyratörő álmokat, nem akarnak világot váltani, csupán azt az egyetlen utat keresik, melyre azt mondhatják, igen, az a sajátjuk.
Forrás: konyves.blog.hu
