Csongor Bálint nevéről legtöbbeknek valószínűleg a Subscribe zenekar ugrik be elsőként, holott közel egy éve már a USEME frontembereként tevékenykedik az énekes. Még ha az őt kísérő zenekar és a műfaj változott is, a tempó és a koncertek hangulata a régi maradt. Bálint továbbra is a tőle megszokott energiával zúzza szét a színpadot. A váltásról, az új formációról és a USEME-ről beszélgettünk az énekessel.
KULTer.hu: Lassan egy éve alakult a USEME. Mik az eddigi visszajelzések, hogy érzed magad a zenekarban?
Egyre jobban, mondhatni kitűnően. Eleinte furcsa volt, hiszen 16 év közös zenélésen vagyunk túl a Subscribe-bal, és hiába régi jó barátaim a USEME tagjai, fura volt egy új formációban játszani. A nulláról indítani egy zenekart mindig nagyon kemény, és hatalmas volt a hajtás az első lemez megírása körül. Három hónap alatt készült el a korong, gyakorlatilag Guinness-rekordnak számít ez a tempó. Elég feszült voltam eleinte, de összerázódtunk, és az utolsó koncertjeinken már rendkívül jól éreztem magam a bőrömben. Megkönnyebbültem, a Campusos buli óta pedig úgy érzem, elememben vagyok. Azt gondolná az ember, hogy 16 év profi zenélés után könnyű az ilyesmi, de egyáltalán nem.
KULTer.hu: Mennyiben volt más a USEME kezdete, mint anno a Subscribe-é?
A Subinál abszolút a nulláról kellet indulnunk. Ott tanultunk meg zenélni, és lassan, de biztosan kiismerni a szakma csinját-bínját. A USEME-vel minden úgy ment, mint a karikacsapás, hiszen itt már képzett, profi zenészekkel játszom a kezdetektől fogva, akik már külön-külön végigjárták ezt az utat. A gitárosunk, Szalkai Tibi gyerekkori példaképem, ő a Newbornban zenélt, ami hatalmas hatást gyakorolt a Subscribe világára is anno. Óriási most vele zenélni, még ha nem is hardcore punkot játszunk. Markó Ádi az ország egyik legjobb dobosa, vele is kooperáltam már korábban, énekeltem a zenekarában, a Special Providence-ben is egy dalt. Varga Zoli társproducerként dolgozott a legutóbbi Subi-lemezen, de például az első két albumunkat szintén ő keverte, így vele is régi jó barátok vagyunk. Miklós pedig lassan 17 éve barátom és szerzőtársam! A USEME-ben mindenki nagyon profi, talán csak nekem volt nehéz eleinte. És nem a zenei, inkább az érzelmi oldalra gondolok. Olyan volt ez a búcsú a Subscribe-tól, mint egy szakítás. Vége, és még a fejedben van a másik, de te már mással szeretkezel. Én monogám típus vagyok. Persze ez nem egy végleges szakítás, hiszen ott a Guilty Parties is, ahol a Subi tagjaival zenélek, plusz a banda sem feloszlott, hanem határozatlan időre pihenőre vonult. A zenélés egy nagyon intim dolog, időre volt szükségem, hogy belerázódhassak és feldolgozzam azt, hogy egy másik bandával játszom.
KULTer.hu: És mit tapasztalsz a közönség oldaláról? Továbbra is a Subscribe-bal azonosítanak?
Kezdetben, amíg csak a zene volt, de nem koncerteztünk, sok negatív komment érkezett a Subscribe-rajongók részéről, de az első bulin megtapasztalhatták, hogy ugyanazt az intenzitást kapják meg tőlünk, mint anno. Nem célunk egy az egyben átvenni a Subscribe közönségét, inkább szélesítenénk az ollót. Olyan embereket is szeretnénk megszólítani, akik nem feltétlenül metált hallgatnak, de szeretik a modern, dallamos rock zenét is. Az pedig, hogy a Subscribe-bal azonosítanak, nem zavar. Bárkivel szívesen beszélgetek erről, ugyanaz az ember maradtam, aki ott voltam. Az én szempontomból nincs is éles váltás. A szövegvilág ugyanaz, csak magyarul van, ezáltal talán jobban átjön a mondanivaló, az énekdallam szintén hasonló, csak mögötte egy sokkal letisztultabb pop-rock váltotta fel a progresszív metált. De szeretném leszögezni, hogy a Useme nem egy váltás, vagy egy utódzenekar! Ez egy teljesen független banda, aminek ugyanúgy én vagyok az énekese, mint a Subscribe-nak!
KULTer.hu: Miért döntöttetek a poposabb vonal mellett?
Miki álma volt, hogy egy poposabb formációt hozzon össze, és én kerültem be utolsóként a zenekarba, így nem az én döntésemről beszélünk itt elsősorban. Ha rajtam múlna, még poposabb vonalon mozognánk, hiszen ha már mást csinálunk, mint eddig, akkor legyen valami igazán más. Az új lemezen, úgy gondolom, körülbelül 60-40% lesz a kemény rock és a popdalok aránya, de még meglátjuk.
KULTer.hu: A USEME esetében is kiemelt szerepet kapnak a dalszövegeitek. Hogyan születnek a szövegek, van valamilyen globális üzenet?
Nincs globális üzenetem, de van pár társadalomkritikusabb dalunk, mint például a Rég nem látsz jól. Nem akarom megmondani, hogy ki mit gondoljon, de szeretném felnyitni az emberek szemét, hogy gondolkozzanak el azon, ahogy az életüket élik, nézzenek magukba. Persze ebbe én is beletartozom, minden szövegben kifejezem, hogy én is ilyen vagyok, tele hibákkal, de olykor tükörbe kell nézni. Óvatosan kell ezeket megfogalmazni, hiszen könnyen beleesik az ember abba a hibába, hogy úgy tűnik, mintha ő akarná megmondani, hogy mi a frankó. Ha valakinek van szava, és odafigyelnek rá, nem alkothat ilyen konkrétan véleményt. Egy történelemtanár sem mondhatja el a diákjainak, milyen politikai nézeteket valljanak, viszont felhívhatja a figyelmüket bizonyos kérdésekre, amiken érdemes töprengeni. Ezt a szülők is el tudják rontani, az iskola is, nem akarom még én is. Emellett a dalok mindig a személyes életemet, és az engem körülvevő emberek életét, érzelmeit dolgozzák fel. Azt írom le, ami körülöttem, ami velem történik.
Ami pedig a konkrét alkotói folyamatot illeti; akkor könnyű a szövegírás, ha tudod már, miről akarsz beszélni. Általában a szövegeket könnyen megírom, ha kész a dallam és van egy jó témám, ha viszont valamiért mégsem ugranak ki azonnal, nagyon rá tudok görcsölni. A Felhővitorlás például nehezen jött. Általában borongósabb dalokat írtam, így eldöntöttem, hogy most akkor lesz egy pozitívabb is. És végül ez lett az egyik kedvencem.
KULTer.hu: Könnyebb negatív érzelmekről írni?
Ha jól érzed magad, megéled, de nem foglalkozol vele. Ha leülsz beszélgetni egy barátoddal, akkor általában nem az örömöd lesz a téma, hanem hogy mi idegesít, kire vagy mérges, mi bánt, pletykáltok. A negatív dolgokat nehezebb megélni, ezáltal az ember szereti kiadni magából őket. Kibeszéli, kiírja. Ha pszichológushoz jársz, akkor is azért mész, mert nem tudod feldolgozni, ki kell adnod. Így van ez a dalszövegekkel is. Szeretnék több pozitív hangvételű dalt is írni a jövőben, mert látom, hogy szeretik az emberek. Másrészt nekem ez egy kihívás, eddig nem volt rám jellemző, és most izgalmasnak érzem. Az első lemezen is 30% a pozitív dalok aránya, ami soknak számít.
KULTer.hu: Említetted, hogy egy új lemez is készülőben van már. Milyennek érzed eddig, és mikorra várható?
Az eredeti cél az volt, hogy jövő év januárjában már kijöjjön a lemez, és zeneileg már kész is, viszont nem tudtam tartani ezt a tempót szövegek terén. Most fog megjelenni egy poposabb hangvételű dalunk, ezt visszük a Fish-sel közös őszi turnéra is, illetve idén kihozunk még két dalt és remélhetőleg két videoklipet. A jelenlegi terv az, hogy jövő szeptemberre meglegyen az album. Hasonló feeling lesz, mint az előző, talán egy kicsivel letisztultabb. Nekem eddig nagyon bejön zeneileg. A szöveg megírása még hátravan, most eléggé kimerültem témaügyben, regenerálódnom kell kicsit.
KULTer.hu: Hol láthatnak titeket legközelebb a rajongók?
A legközelebbi az őszi Fish-turné, aminek nemsokára elérhetőek lesznek az időpontjai a Facebook-oldalunkon.
A fotókat Mark A. Rosta készítette.