Az eddig lenyelt kövek
Hét utcányi korzózás után
fényeket szegezek az ablakokra
Napkeltére minden bárányt
a város mellé hajtok
Senki sem tudja még mi zajlik
álmodban és ebből az éjszakából
sem lesz drága bunda
Mást viszek a szabóhoz
meztelen test a küszöbén
de képeidre varratok
csak kabátot
Lámpa alatt teremteni
Összeraklak ez természetes
Testrészeket löknek a csupasz
törzshöz
Amikor elkezdem a felhők
még a láthatárral takaróznak
Ma nem hibázhatok
Talán te vagy az egyetlen
akire rá tudom majd vasalni
ezt a bőrt
Ütemterv
Korán van még nem érzek reszketést
Mindig hajnalban öltöztetlek
Ma festékfoltos ruhát kapsz
Ujjakat ki a barázdákból
elviseled nélküle is a következő álmokig
Akassz az égre felhőkarcolókat
A szív metróalagutakban dobog
Felhőmintát feszítünk a csillagokra
aszfaltból bőrt az utcára
Borítófotó: PDP
