Vasárnap
A téli reggel megannyi apró
utcamoccanás. Felszállni kéne
végre és nem elaludni ma is.
Gyakran alszik el, egyedül robog.
Mindig a végén ébred, ismerik
már. Nem kérdez soha se semmit, csak
felkel és köszönés nélkül leszáll.
Összvonalassá dagadó erek.
Foltok, tegnapestékkel telehányt
papírpohár. Szenvtelen csikkek a
zsinagóga kövezett udvarán.
Hóba pisálva ká és a betűk.
Faszrajz egy vele egyidős Skodán.
Talán az is besárgulna. Olvad.
Telik
örülj ha csönd
ha van ha nyár
ha a lomha idő
sorban áll
a változás
ha van miért
és örülsz hogy
majd véget ér
s jön még ősz
és nem lesz nyár
nyúlós idő lassú táj
ha suhan el
ha szembe megy
késő élet szendereg
Borítófotó: Pexels
