Számos olyan dal létezik, ami felpörget, jobb kedvre deríti és bizonyos fokú önbizalommal tölti el hallgatóit. A vidám zenék azonban a kutatások szerint rossz, meggondolatlan dolgokra is ösztönözhetnek bennünket, tehát nem minden szempontból tesznek jót nekünk.
Naomi Ziv pszichológus meglátása szerint az életben sok helyen és sokszor használják a zenét manipulációra, például karácsonykor is, csak hogy növeljék a vásárlóerőt. Kutatása végső adatai szerint engedelmessé, agresszívvá és még rasszistává is teheti az embert a zene. A korábbi feltételezésekkel ellentétben az is kiderült, hogy e negatív tulajdonságok a vidám dalok hallgatásánál jellemzőek, a rock, metál és agresszív rap pedig éppen ellenkezőleg, nyugtató hatású, az ember dühét csillapítja. Az ausztrál University of Queensland pszichológusai is az újszerű gondolatot támogatják.
Az ausztrál egyetemen Genevieve Dingle és kollégái önkénteseket kértek arra, hogy idézzenek fel egy olyan eseményt, ami dühössé tette őket. Csoportokra osztották az embereket, az egyik részüknek metált indítottak, a többiek pedig nem hallgattak zenét. A kísérlet résztvevőit ezt követően kikérdezték, és akik zenét hallgattak, a többiekkel ellentétben pozitív érzelmekről számoltak be.
Naomi Ziv ennél is tovább ment, és azt állította egy 2011-es tanulmányában, hogy a vidám, kellemes zene az, ami veszélyes lehet, mert az emberek morális ítélőképessége megváltozhat általa. Ő arra kért önkénteseket, hogy egy fiktív rádiós hirdetést hallgassanak meg egy nem létező honlapról, amely azt ígéri a felhasználóknak, hamis dokumentumokat ad azért, hogy aztán magasabb nyugdíjat kaphassanak. A csoport egyik felének Mozart Kis éji zene című darabját indították el, a másik fele pedig nem hallgatott zenét. Ugyanekkor egy másik kört is kialakítottak, akiknek pedig egy olyan hirdetést kapcsoltak be, melyben egy hallgatókat puskázásra biztató honlap volt látható. Ennek a csoportnak az egyik fele szintén nem hallgatott semmit, míg a másik felének James Brown ismert, pörgős és lendületes I Got You (I Feel Good) című dalát indították el. Mindkét esetben a vidám zenét hallgató csapat volt hajlamosabb elfogadni a csalást, a nem etikus viselkedést. Egyes esetekben a részt vevők egyenesen pozitívan nyilatkoztak ezekről.
A pszichológus egy másik kísérleténél az emberi érzéketlenség és a zene kapcsolatát tárta fel. Itt az önkéntesek egyik csoportja James Brown dalát hallgatta meg, egy másik csoport pedig egy vidám spanyol számot, míg a többiek semmit sem. Az önkéntesek éppen nyelvtani tesztet töltöttek ki, miközben a kutató arra kérte őket, hogy hívjanak fel egy női hallgatót, akinek kreditekért kellett volna részt vennie a kísérletben, hogy nincs rá szükség, s magyarázatul csak annyit kaptak az ott lévők, hogy a kutató nem akarja azt a személyt látni. Másokat arra kértek, egy másik hallgatónak mondják meg, hogy bár nem tudott részt venni az órákon betegsége miatt, az ígért tananyagot nem kapja meg. Az önkénteseknek tehát a tanárok helyett kellett volna elvégezni a kellemetlen feladatot.
Akik nem hallgattak zenét, azoknak a nagy többsége elutasította a kérést, ami azért nem meglepő, mert senki sem szeretne kellemetlen hírt közölni egy teljesen ismeretlen személlyel. A zenét hallgatók 65 százaléka azonban megtette, amit kértek tőle. A megismételt tesztben pedig már 82 százalék volt hajlandó közölni a kellemetlen hírt.
Minderre az a magyarázat, hogy a vidám dalok hallgatásánál hasonló folyamatok játszódnak le az emberben, mint mikor boldogok vagyunk, ekkor pedig hajlamosabbak vagyunk kevésbé szigorúan állni a dolgokhoz. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy gond lenne, ha az ember boldog, csak érdemes megfontoltan cselekedni.
A ritmusos, vidám zene befolyásolja az embereket. Az ütem tekintetében a törzsi ceremóniákra vagy a katonai menetelésre is gondolhatunk, itt egységteremtésről lehet szó, s a viselkedés átmenetileg csoportban megváltozik. De például a focirajongók csoportösszetartását is erősíti a zene, könnyebben értenek egyet egymással, s a morális ítélőképességük is csökken. A politikában szintén alkalmazzák szavazások alkalmával. Sőt, a nácik swinget sugároztak a rádióban, hogy a fiatalokat megnyerjék a számok közötti propagandaszöveggel. Naomi Ziv jelenleg a hazafias zene és a nemzeti himnuszok hatását kutatja, hogy azok növelhetik-e a rasszizmust és a másokkal szembeni elutasítást.
A zene csak egy dolog azok közül, melyek a viselkedésünket befolyásolják, azonban érdemes és egyben érdekes lehet észben tartani: a dalok bizonyítottan más irányba terelhetik cselekedeteinket.
Forrás: Index
