Kocsis Bence, Bécsy Bence és Jancsovics Máté neve már megkerülhetetlen a magyar underground szférában, és a hármas most úgy döntött, a blues és rock után az elektronikus színtérben is kipróbálja magát, ezúttal együtt. A Window újraértelmezte a klasszikus hangszerhasználatot, és kicsavargatott, effektezett hangjaival hiánypótló formációt hozott létre hazánkban. A srácokkal beszélgettünk a kezdetekről, a zenekar sajátos világáról, az alkotásról, és jövőbeni terveikről.
KULTer.hu: Mind a hárman színes zenei múlttal és jelennel rendelkeztek, számos korábbi formációban voltatok már és vagytok is a Window mellett. Mik ezek, és hogyan jött a gondolat, hogy együtt is kipróbáljátok magatokat?
Kocsis Bence: A Balcony TV átdolgozós estjén találkoztam először Bencével, ahol rögtön feldobtam neki, hogy csinálhatnánk valamit közösen. Ő persze azt hitte, ez is csak duma, és olyan lesz, mint a többi, meg nem valósult zenekarkezdemény, aztán mégsem így lett. Tavaly nyáron már felmerült bennem, hogy egy soulos, kortárs hangszerelős, blues-os bandát szeretnék. Néha jazz és elektronika is keveredik hozzá, sok behatás ért bennünket. Kezdetben eljártunk duózni Bencével, játszottunk a Pontoon Jamen, ahol Máté is hozzánk csapódott, tulajdonképpen így jött létre a Window alapja. Emellett nekem van egy teljesen más típusú, DJ szettes projektem is, a Saverne, de bőven megfér egymás mellett a kettő.
Bécsy Bence: Korábban több formációban is zenéltem, többek között egy AC/DC tribute zenekarban, a Sexben, illetve Deák Bill Gyula bandájában, most pedig tag vagyok a Gereben Zita Quintetben, a Shinterzben, valamint Bille Gergő zenekarában is. Ahogy Bence említette, a nyári jameken találtuk meg a közös hangot, rögtön körvonalazódni látszott az azonos ízlés, a közös nevező. Mátét ismertem már korábbról a Kőbányai Zeneiskola kapcsán, de a Window előtt nem játszottunk együtt, és végül itt csatlakozott hozzánk. Sok műfajban kipróbáltam már magam, de úgy érzem, a Window-ban mindent kiélhetek, amit eddig nem tudtam, amit szerettem volna még.
Jancsovics Máté: Nekem a Kistehén a főzenekarom öt éve, az egy aktív formáció, ami nyilván prioritást élvez, illetve dobolok a Rájátszásban, és egyéb együttesekben is. Ahogy a srácok elmondták, a Pontoon Jamek alkalmával csatlakoztam hozzájuk, és úgy érzem, a Window-ban minden tapasztalat és ízlésbeli dolog összeadódik, amiben korábban részünk volt.
KULTer.hu: Hogyan tudjátok összeegyeztetni a blues és rock gyökereket az elektronikus zenével?
B.B.: Szerintem ezek a műfajok nem ellentétesek egymással, én legalábbis megtalálom köztük a kapcsolódási pontokat. Ez nyitottság kérdése, van, akinek gondot okoz, de én nem érzem azt, hogy meghazudtolnám magam. Más projektek alatt értek olyan behatások, hogy magamtól elkezdtem keresni ezt az új vonalat. Amúgy nem jelenteném ki, hogy mi egy elektronikus zenekar vagyunk, inkább csak a hangszerelésünk az.
Máté: Szerintem minden embernek kialakul lassacskán a saját stílusa a régebbi lerakódásokból. Én régen metál- és rockzenekarokban játszottam, de ahogy telt az idő, úgy épült fel rétegenként a jelenlegi ízlésem. Minden összeadódik benne, amit valaha kipróbáltam, megtapasztaltam.
K.B.: Kétféle zenész van: aki egy stílusra koncentrál egész életében, és abba profi szinten beleássa magát, illetve aki minden zenében megtalálja önmagát, mert szívesen kísérletezik. Mi a második kategóriába tartozunk.
KULTer.hu: Van olyan műfaj, amit eddig nem próbáltatok ki, de szeretnétek?
B.B. Én például sosem játszottam jazzt komolyabban, abban szívesen kipróbálnám magam. És talán még a népzenében.
KULTer.hu: Sok vendégzenésszel játszotok együtt. Kik ők?
K.B.: A leggyakoribb vendégzenészünk Novai Gábor, akit szintén a Pontoon Jameken ismertünk meg jobban. Vele is hamar megvolt a közös vibe, kézenfekvő volt a csatlakozása. Amikor tud, jön, bár neki ott van a Mörk is, ami nyilván kiteszi az ideje nagy részét. Zahár Fannit először fuvolázni hívtuk, de már szaxofonozik és hamarosan vokálozni is fog, őt nevezhetjük fix vendégzenésznek. Az a gond, hogy akik elhivatottabban, komolyan veszik a zenélést, azoknak több bandában kell játszaniuk, hogy megélhessenek ebből.
B.B.: Mi szerencsés helyzetben voltunk, mert akkor találkoztunk, amikor Bence és Máté is pont felszabadult, de nem várhatjuk el a vendégeinktől, hogy annyi energiát fektessenek a Window-ba, mint egy fix tag. Nekik nem kell mindenhol ott lenniük, és az aktív alkotói folyamatban sem vesznek részt. M3NSA, Méhes Adrián és Szeifert Bálint is közreműködött pár dalban. A Mörkkel baráti a viszonyunk, egy jó kis közösség jött létre, szoktunk együtt is játszani. Nagyon kedveljük őket, tesózenekarnak is mondanám, hasonlót képviselnek, mint mi. Mindkettőnk hallgatóbarátabb, dalcentrikusabb zenét készít.
KULTer.hu: Ez cél volt?
J.M.: Én imádom a számainkat, és tök jól esik a közönségtől a visszajelzés, hogy dalokat vélnek felfedezni, nem csak egy jól szóló, tartalom nélküli zenét. Azt csináljuk, ami a természetünkből fakad, szerintem nem vagyunk mainstream arcok. A hazai mainstremhez nem is hasonlítanám magunkat, a nemzetközihez szívesebben.
K.B.: Fontos megemlíteni, hogy élő verzióban máshogy játsszuk el a dalokat, mint a lemezen. A színpadon inkább elborulunk, szabadon engedjük magunkat, az albumra egy lecsupaszított verzió kerül. Még friss ez, mi is kísérletezünk, a zenekar karakteres hangzása majd a stúdióban fog megszületni Stamusz Feri segítségével, egy új, általunk kidolgozott lemezrögzítési módszerrel. Egyelőre megvan a dalok alapja, a demóváltozat, amit el lehet játszani többféle módon is, de fontosnak éreztük, hogy elkezdjük mellette a koncertezést is.
KULTer.hu: Mi ez az új módszer?
K.B.: Az elektronikusabb hangzás érdekében nem a szokványos felvételi módszert használjuk. Például a dob esetében külön hangmintákat készítünk, azokat megkeverjük, majd újra összerakjuk. A klasszikus módszer szerint meg kellene írnunk elejétől a végéig pontosan a dalt, majd feljátszani a hangszereket, rétegeiben építgetni a lemezt. Mi ezzel szemben dalcsoportokban haladunk, kettővel indítottunk, de az első etapban három-négyet szeretnénk elkészíteni. Ezeket tartjuk a lemez gerincének, ezek határozzák meg az egész lemez stílusát. Ha ez megvan, a többi dalt is majd ezekhez igazítjuk. Sokat kísérletezünk a hangzással.
KULTer.hu: Kísérleti zenének tartjátok a Window-t?
Máté: Ahogy a hangzásokat összerakjuk, azt abszolút kísérletinek lehet nevezni ahhoz képest, ahogy más bandák megszólalnak. Emellett Bence úgy gitározik a Window-ban, ahogy mást még nem hallottam, pedál a sok effekt és a zenei felfogása egy olyan végeredményt szül, mintha tíz hangszer szólna egyszerre.
B.B.: Annyiban experimentális a zenekar, hogy hiába nem mi találtuk ki, az eszközeink miatt mégis egyedülálló, amit alkotunk. Mindenki effektezi és kicsavargatja a saját hangszerét, hangját, és mégsem lesz öncélú a végeredmény.
KULTer.hu: Hogy néz ki az alkotói folyamat?
K.B.: A legtöbb dalnál kitalálok egy alapszerkezetet, egy akkordkört és egy éneket, megmutatom a többieknek, és mindenki alakít rajta. Bence és Máté adnak hozzá egy inputot, ami elviszi az egészet egy adott irányba. Emellett vannak olyan számok, amikbe még hármunk találkozása előtt, már korábban belejátszottak más zenészek, akár négyen-öten hozzáadtak ötleteket, skicceket, amikkel együtt fejlesztgettük tovább a dalokat. Vannak alapimpulzusaim, de nagyon szeretek csapatban dolgozni, és szeretem, ha egy külső fül elviszi egy új irányba az eredeti hangzást. Ha Bence és Máté hozzátesznek valamit, mindig jobban tetszik az új verzió. Én képzetlenebb vagyok zeneileg, mint a srácok, meghallom a jó dallamokat, de egyedül nem tudom olyan jól összerakni, mint az ő löketükkel.
J.M.: Szerintem az a könnyebbik eset, ha ötleteid vannak, és technikailag kell csak hozzáfejleszteni magad a megoldáshoz, hiszen az egyik egy ösztönös dolog, a másik egy gyakorláson alapuló. Mi mind a hárman inkább a kreatív oldalt képviseljük.
B.B.: És a technikai dolgokról is közösen ötletelünk, mind a Facebookról, mind az Instagramról. Szerencsére már van tapasztalatunk, így a kezdetek óta megvan az arculatterv, a marketing, a koncepció. Az elején belőttük már, hogy kik a célcsoportunk, és ennek megfelelően kikkel kell játszani és hol.
KULTer.hu: Milyen jövőbeni terveitek vannak?
K.B.: Már készülőben van a lemezünk, azon túlmutatóan nehéz most még gondolkozni. Azért is fontos a Cseh Tamás Program, hogy költhessünk olyan marketingstratégiákra, ami a rádiós játszás hiányát ellensúlyozza picit.
A borítófotót Sinco készítette.
