Ha nem láttál még magyar festő vásznán szkafanderes űrhajóst, és ha Jókai Mór sci-fi regénye eddig ismeretlen volt számodra, akkor a Várkert Bazárban megrendezett Kondor Béla-életműkiállítás számodra is tartogat meglepetéseket. Egy válogatás keresztmetszetében festészet, zene, irodalom és a technika vívmányai fantasztikus művekben bontakoznak ki. A patinás épületben hagyomány és innováció festményekbe foglalt ötvözete kísér végig a termeken.
Kondor Béla korának megosztó művésze volt: harmadéves korában „alapvető szakmai-szemléletbeli ellentétek” miatt eltanácsolták a festő szakról, majd 1956-ban Dózsa György korának jeleneteiről szóló, a kor forradalmi eseményeit feldolgozó rézkarcsorozatával diplomázott grafikán. Aztán világszerte szerepelt kiállításokon, nemzetközi biennálékon. Sajnos nagyon fiatalon, 41 évesen szívbetegségben hunyt el, festői életműve bő másfél évtized alatt bontakozott ki. Műveinek száma mégis több ezerre tehető. Ebből a fantasztikusan gazdag életműből – melynek nagy része magyar közgyűjteményekben található – a tárlat két emeleten keresztül, tematikus blokkokba sorolva mutat be egy válogatást.
A kiállítás főként tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján rendeződik: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját kora izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban. A kiállítás külön érdekessége a művész murális műveit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség Kondor Béla szinte minden jelentős falfestészeti munkáját. A tárlat összeállításában a művész technikai bravúrjai, a klasszikus művészettörténeti ábrázolásmódokra reflektáló teljesen egyedi, fantáziadús művei láthatóak.
Kondor Béla műveinek jeleneteiben gyakran vegyít korhű, valós történeteket saját elképzeléseivel. Emellett irodalmi és filozófiai reflexiók keltik fel az érdeklődést az egyes képtémák iránt. A legtöbb kompozícióján láthatóak szárnyas alakok, valamint gyakoriak a vallásos, bibliai témák, ikonokat, triptichonokat megidéző összeállítások. Nem csoda, hiszen tanulóévei alatt a Szépművészeti Múzeumban őrzött világhírű remekműveket tanulmányozta. Dürer, Rembrandt, Bosch és Leonardo követendő mesterekként álltak a művész előtt. A bravúros grafikus mesterségbeli tudása, a művek szerkesztettsége, a kisebb, sokalakos jelenetekből felépülő kompozíciók vagy a mesterek híres műveinek parafrázisai hű tanúi Kondor elkötelezettségének.
A 20. század technikai vívmányai a művész tolmácsolásában a szellem forradalmaként, az emberi elme és a tudás szárnyalásának metaforájaként jelennek meg. A különféle repülőszerkezetek, Ikarosz alakja, valamint az ég és föld között cikázó angyalok sokasága nem szokatlan elemei Kondor Béla munkásságának. Ezek az égi lények azonban nagyon is emberiek. A hagyományosan nemtelen, dicsőítő, a mennybeli szférához tartozó jelenségek itt inkább az emberekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Gyakran védelmező vagy éppenséggel lesújtó, ítéletet hirdető angyalok ők.
A kiállítás sok szempontból tágítja a látogató perspektíváját: a kondori életmű tükrében olyan történelmi események is felvillannak, mint az 1944-es zuglói bombázás. A korábban említett Dózsa-sorozat pedig a magyar történelem forradalmi eseményeit akarva-akaratlanul párhuzamba állítja egymással. Láthatunk fotókísérleteket, kerámiavázát és plasztikus repülőgépmodelleket is. Sőt, megismerhetjük saját készítésű hangszereit, amelyek beszámolnak a festő virtuóz zenei tehetségéről. Köztudott, hogy Kondor kedvenc hangszere az orgona volt. A klasszikus művek megszólaltatásán túl szívesen improvizált, és Bartók Béla lekötelezett tisztelője volt.
A Kondor-életmű irodalmi vonatkozása apropóján egy grafikai sorozatnak köszönhetően megtudhatjuk, hogy Jókai Mór romantikus művek mellett sci-fit is írt, mégpedig A jövő század regénye címmel. De József Attila és Pilinszky János alakja szintén megidéződik, érdekesség, hogy utóbbi az egyik legközelebbi barátja lett Kondor Bélának, aki nem csak a festészetben volt tehetséges: életében egy kötetén, halála után további munkáit is kiadták. 1974-ben Jelet hagyni címmel verseskötete jelent meg, mely elnevezésével méltón összegzi művészi életművének célját és jelentőségét.
Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a budapesti Várkert Bazár Testőrpalota épületében látogatható (keddtől vasárnapig 10.00 – 18.00 óra között) 2017. július 2-ig.
