Borbély Szilárd a munkája során központi figyelmet fordított Franz Kafka életére. Három évvel a halála után megjelent a Kafkas Sohn (Kafka fia) című, német nyelvű könyv, amely a Borbély által megírt töredékeket tartalmazza, ugyanis az alkotó nem tudta befejezni a művet.
Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész és egyetemi oktatót a 2013-ban kiadott Nincstelenek című regénye tette nemzetközileg is ismertté, az utóbbi években számos művét fordították le különböző nyelvekre.
Már Borbély 2003-ban publikált Berlin – Hamlet című kötetében is megelevenedik Franz Kafka, s az ő levelezése egy Felice Bauer nevű nővel. A magyar szerző a felhasznált szövegek mindegyikét külön funkcióval látta el.
A debreceni kötődésű alkotó egy interjúban mesélte el, hogy Kafka kamaszkora egyik jelentős olvasmányélménye. A per című mű akkor került a kezébe, amikor éppen sokat gondolkozott azon, mit is jelent számára a hit. Takarítás közben került a kezébe a könyvtárból kikölcsönzött kötet, s mikor beleolvasott, nem tudta letenni. Egy sámlin kuporogva olvasta végig, nagy hatású élmény volt számára. Ismerős érzések ragadták magával, az otthontalansággal és az elveszettséggel találkozott viszont a műben.
Borbély egy Kafka-inspirálta regényt szeretett volna írni, ez volt az utolsó projekt, melyet bejelentett a kiadójának a halála előtt, ám 2014-ben elhunyt, a könyv pedig befejezetlen maradt. A töredékekből álló kéziratot azonban most a fordítók kitartó munkájának és csatolt megjegyzéseinek köszönhetően ki tudták adni.
A Kafkas Sohn (Kafka fia) rendkívüli regény, amely váltakozó perspektívákkal, különböző narratívákkal szembesíti az olvasót. Hermann és Franz Kafka – apa és fia – története Borbély keserű családi életének tükörképe, utóbbiról a Nincstelenek című alkotásban is olvasni lehet. A fiúk tagadással fordulnak az apa irányába. Kafka híres, édesapjának szóló levele is ott lappang a magyar szerző alkotásának hátterében.
Borbély alkotását behálózzák Kafka leveleinek, naplóinak, történeteinek gondolatai, motívumai. Az idén megjelent „regény” tulajdonképpen egy epizodikus, összetett mű, amelyben minden kis történet egy másikra mutat, ellentmond neki, kiegészíti és csavar egyet rajta.
Borbély néha olyan, mintha a 21. század Kafkája lenne, keveri a humort a kétségbeeséssel, elbeszélői, legyen szó Anselmről vagy Franzról, otthontalan lelkek, akik hidakon képzelik el a a saját halálukat, majd ezt olyan szégyenérzet követi, amely csak a halálhoz vezethet.
Egy interjúban Borbély Szilárd azt mondta, hogy az emberi világ „egy különös hálózata a szokásoknak, szorongásnak, vágyaknak, emlékeknek, reményeknek, és mint ilyen, szavakból épül fel, és semmiképpen sem olyan, mint az állítólagos valóság”. A szerző által hátrahagyott könyvtöredék sötét képet mutat világunkról.
A kötet fülszövege szerint Kafka fia egy fiatal magyar író, aki az írás világában igyekszik megtalálni az otthonát. A nyelvet a halottak temetőjének hívja; olyan történeteket szeretne írni, melyek eltörlik azokat a nyomokat, melyek a saját szavai mögött maradnak. Kafka testvérként, kivetülésként, tanárként, történetmesélőként egy olyan ember, aki tele van kétségekkel, boldogtalan szerelemmel és betegséggel. A zsidó történelem és legendák által is inspirált, valamint Kertész Imre Gályanaplójára is emlékező szövegek egyszerre jelentkeznek vallomásként és hagyatékként.
A regény egyelőre csak német nyelven vásárolható meg az itthoni online könyváruházakban is.
Forrás: Deutschlandradio Kultur