A költőiség és a mérnöki precizitás egyszerre jellemzi Gyárfás Miklós művészetét. Bár a 29 éves alkotó gépészmérnök szakon diplomázott, már évek óta alkot absztrakt és figuratív képeket. Mérnöki tehetségét ráadásul a precíz rajzok elkészítésénél is kamatoztatja. A művésznek nemrég nyílt kiállítása a budai Ágens Fotóművészeti Galériában.
„Soha nem tanultam rajzolni, mesterem se volt” – mondja Gyárfás Miklós, ami meglepő, hiszen rajzait elnézve azt gondolhatnánk, hogy az alkotó művészeti iskolába járt vagy legalább elvégzett egy rajztanfolyamot. Ő azonban autodidakta módon sajátította el a rajzolás technikáját, fortélyait, ráadásul korábban reál tanulmányokat folytatott: a dunaújvárosi Dunaferr Szakközép- és Szakiskolában tanult automatizálási technikusnak, majd a Dunaújvárosi Egyetemen diplomázott gépészmérnök szakon. A rajzolás mint hobbi már a középiskolai évek alatt megragadta. Akkoriban ceruzával dolgozott, és absztrakt képeket, geometrikus, térbeli formákat vetett papírra. Önképző módon haladt előre, stílusán, technikáján folyamatosan finomított. Egy amerikai grafikus, Bernie Wrightson inspirálta, akinek könyvekhez, képregényekhez készült horrorisztikus illusztrációi megmozgatták a mérnök fantáziáját. „Wrighston is a vonalak sűrűségének változtatásával oldotta meg a képein az árnyékolást, tónusozást és a térhatást” – mondja Gyárfás.
Tavaly határozta el, hogy ettől kezdve nem pusztán hobbiként tekint a rajzolásra. „Második karrierként fogom fel” – mondja, és már nemcsak a hétvégéken fog neki az alkotásnak, hanem mindennap leül, hogy rajzolhasson. Kezdetben még egyszerűbb, egy milliméteres, majd négytizedes (0,4 milliméteres) tűhegyű tollal formálta meg vízióit, idővel pedig egyre profibb eszközökre váltott. Jelenleg ötven és harminc mikronos (0,05 és 0,03 milliméteres) fejátmérőjű tollal dolgozik. A változás szemmel látható: nemrég újrarajzolta egy hollót ábrázoló képét, és a textúra még finomabbá vált. Noha a művész műszaki végzettségű, a képein futó párhuzamos vonalak meghúzásakor nem vesz igénybe semmiféle plusz segédeszközt. „Egy sima vonalzót használok, és szemre húzom a párhuzamost” – mondja a legnagyobb természetességgel. Sőt, tizenévesen, amikor az iskolában sietnie kellett a műszaki rajzok elkészítésével, akkor is szemmértékre húzta a derékszöget, párhuzamosokat. A művészi rajzok azonban így se készülnek el hamar, a kidolgozásnál szabadkézzel dolgozik, ezért egy kép megalkotása minimum húsz, de akár negyven órába is telhet.
„Főként fogalmakat és érzéseket szeretek megjeleníteni, úgymint a vágyakat, a magányt, a kiszolgáltatottságot” – mondja Gyárfás Miklós. Rajzain szeret szimbólumokban „fogalmazni”, melyek rejtvényekként fednek fel gondolatokat. A Halandóság című képe például egy eltörött homokórát ábrázol, mely az emberi élet törékenységére hívja fel a figyelmet. A Menekvés című alkotásán a hétköznapok szürkeségét kásás tévéképernyőkből kirakott mozaikkal érzékelteti. Az egyik legötletesebb képe a Feltámadás, melyen egy láncokból álló emberi kar tör ki egy fogaskerékből. A kép akkor készült, mikor gépészmérnök szakon sikeresen lediplomázott, és megszabadult attól a tehertől, melyet az iskola jelentett számára.
Gyárfás Miklós első, bemutatkozó kiállítását januárban az A38 Hajó kiállítóterében rendezte, majd áprilisban a Pótkulcs nevű romkocsma galériájában mutatta be rajzait. Jelenlegi tárlata Budán, az Ágens Fotóművészeti Galériában tekinthető meg, ahová letisztultabb munkáit vitte el. Fulladás című képén az iparosítás természetkárosító hatását ábrázolja: egy lebegő szigetet látunk, melyen gyárkémények ontják a füstöt. A Hatalom című rajzon egy gyémánton tekeredik körbe egy kígyó, jelezve, hogy a gazdagság együtt járhat a rosszal. A művész azonban nem akar képeinek kizárólagos jelentést adni, a befogadók szabadon értelmezhetik az alkotásokat, vagy egyszerűen élvezhetik azok precíz vonalvezetését.
A nyáron Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe látogat el, ahol a Tűzoltószertár nevű helyszínen mutatja be Árnyékok és fények című kiállítását. A sejtelmesen megvilágított helyiségben megrendezett tárlat különlegességet is tartogat. Gyárfás Miklós ugyanis felkérte Csernicsek Annamária iparművészt, hogy egyik tollrajza alapján öntsön formába egy kerámialámpást. A mű A főnix éjszakája nevet viseli, de hogy pontosan miként fog kinézni, arra Kapolcson derül fény július 22. és 31. között.
Gyárfás Miklós Inner Circle című kiállítása az Ágens Fotóművészeti Galériában (10-18 óráig) tekinthető meg 2017. május 28-ig.
