Mire tudatára ébrednék, hogy mi történik velem, már lángol a tenyereim közé kifeszített kevlárgolyó. Miközben lassú léptekkel sétálok a tűzkör közepére, testem ösztönösen mozogni kezd a nagyszínpadról kristálytisztán hallatszó psychill hömpölygő dallamaira. Ahogy körülöttem tűzvarázslók táncolnak egybeolvadva a teremtés első elemével, kezeim között életre kel a láng, elmémet kikapcsolva áramlok én is a tűzzel. Levegővétel alatt tűnik el a különbség az égés, a tánc, a dallam és köztem.
A valóság ismét egy végtelen pillanattá tágult.
Pedig csak fesztiválozni jöttem.
Jófajta psychill zenére topogni egy hétig.
Néha jógázni egyet.
Végre megengedtem magamnak a pihenést, amit a külső valóságnak nevezett instant tükör meg is hálált.
Folyamatos csodával, azonnal.
Megérkezés
A Samsarára már a fesztiválszezonnak becézett öthetes atomvillanás lezárásaként érkeztem, tesóm és barátnője társaságában. Barátaink, akikkel harmadszorra töltjük együtt ezt a hetet, már építették a táborunkat. Ebben a biztonságos környezetben egyetlen célom volt: létezni.
A szervezők jól döntöttek, hogy már vasárnap megnyitották a kapukat, hiszen így lehetőség volt az O.Z.O.R.A.-ról érkező érdeklődők fogadására is. Hétfőn érkeztünk, a main stage nyitása előtt egy nappal. Sátraink felállítása után néhány perccel a víz eleme üdvözölt minket: leszakadt az ég, én pedig azon kaptam magam, hogy félmeztelenül, széttárt karokkal állok a vízözönszerű esőben, és hagyom, hogy a vízből és a viharból áradó elementáris energia átmosson, frissítsen, feltöltsön. Aztán a hőmérséklet hirtelen esett 20 fokot. Éjjel arra ébredtem, hogy vacogok, és éppen tapasztalom, hogy milyen érzés kockára fagyott neohippiként létezni: szar.
Általános fless
Ébredés.
Vízmelegítés.
Tea.
Tea.
Tea.
Reggelenként alapvetően lassan bootol a rendszerem, és ezen nem sokat segített a nappalok és az éjszakák közötti általános 15-20 fokos hőmérséklet-ingadozás, úgyhogy a zuhany mellett döntöttem. A tisztálkodásra két lehetőség volt: az egyik az alkalmanként akár meleg vizet is biztosító zárt konténer, illetve a szabadtéri, nyitott, nádból és fából készített zuhanyzó. Azok, akik tisztában vannak vele, hogy az igazi meztelenségnek semmi köze a testet borító vagy nem borító textildarabok mennyiségéhez, az utóbbit választották. Valami egészen felszabadító érzés a belénk nevelt szégyenérzés nélkül, teljesen szabadon és természetesen állni a szabad ég alatt, miközben az újraélesztéssel felérő zuhany frissíti a testet és a lelket.
A kellemes reggeli rutin után kezembe vettem a programfüzetet. Alapvetően három részre osztottam a Samsarán való időtöltést.
Tánc, három valóságban:
Main stage:
Világszínvonalú hangtechnika, tűpontos, tökéletesen felépített zenei utazásokhoz javasolt. Nem DJ-k, hanem elektronikus zenei művészek, digitális varázslók terepe, akik a hang elemét választották kommunikációs csatornaként azok számára, akik fogják az általuk tökéletesen uralt frekvenciákat. Egy-egy live act külön világokat épít, egy-egy DJ set új dimenziókat nyit azok számára, akik kapcsolódnak a zenére, s ezáltal saját magukhoz.
Tilos Forest stage:
Az erdő szélén felépített színpad biztosította a modern elektronika egyvelegét: dubtól a trip hopon keresztül a technóig nagyjából mindent hallottunk, megbolondítva az élőzenei koncertekkel. Nappal kellemes árnyékot nyújtottak a fák, ezért a fesztivál egyik kedvelt helyszínévé vált.
Alter stage:
Psytrance, vagyis közismertebb, pontatlanul megfogalmazott nevén „goa” szólt éjjel-nappal. A kempingtől és a fesztivál főbb útvonalaitól valamivel távolabb (3 perc sétára, szóval semmi vész) találtuk, hogy a pihenésre és a repülésre vágyók is jól érezhessék magukat, úgy, hogy közben nem zavarják egymást. Plusz pont a szervezőknek.
Tudás, jóga, gyógyulás
A Sadhana Dom adott helyszínt az előadásoknak: minden napra különböző tematika, a tudat különböző szintjeinek megtapasztalásától kezdve a pszichedelikumok tanulmányozásán át a kvatumfizika és a spiritualitás ötvözéséig. A legmodernebb kutatási eredmények hangzottak el a témában releváns tudósok szájából, máskor pedig dél-amerikai bennszülött sámán osztotta meg a tapasztalatait mára elfeledettnek hitt tudás birtokában. Kifejezetten ajánlom azok számára, akik figyelemmel követik a tudományok paradigmaváltásait, és szeretnék végignézni azt a robbanást, amihez képest a heliocentrikus világkép felfedezése apró szikra volt csupán…
Az Asana Shala sátorban a jóga legkülönfélébb útjait-módjait próbálhatták ki a jógik, a test különböző energiáit mozgatva: legyen szó hatha jógáról, vagy a titokzatos, és a közelmúltig féltve őrzött kundalini jóga módszereiről.
A Healing Hutban gyógyítók fáradoztak, segítve a gyógyulni vágyók folyamatait. A testet többféle masszázs rakta rendbe, míg a finomenergetikai rendszerek kezelésére kristálygyógyászok álltak rendelkezésre, a még magasabb frekvenciákat befogadni képes tapasztalók pedig reiki vagy quantum healing segítségével töltekezhettek.
Szabadfoglalkozás
A néhány perces séta alatt, amíg a kempingtől eljutottunk a main stage-ig, minden pillanatban történhetett valami izgalmas: a kristályokat árusító bolt melletti fiatal lánnyal szemben egy fiú furcsa kézmozdulatokat tett: a tapasztalt kereső felismerte, hogy itt bizony éppen rend alakult a lányt körülvevő energiamezőben. Egy szőke raszta lány a világító kék szemeivel az ebédre összpontosított; hálát adott, amiért az étel táplálja. Közben kisgyerek szalad el mellettünk, és több ezer év bölcsességével csak néhány mondatot szól az egyik árusnak: mondatokat, amelyek egy életet változtatnak meg.
A ninja, az űrmókus, a népmesehős és a szerb acid metál
Hajnali egy körül lehet, és a fent említett kollégákkal ülünk a földön a Tilos Forest stage mellett, kezemben egy frissen hajtogatott lufikutyával. Néhány perce ért véget a God is an astronaut-koncert, ami számomra újdonság volt; a különös vizuállal együtt eddig nem tapasztalt élményben volt részem a pszichedelikus élőzenén belül.
„Na, majd mutatok én neked rendes, szerb acid metált!” – kevés mondat ért volna váratlanabbul egy chill fesztiválon. De hát ez a Samsara: itt minden megtörténhet, és meg is történik. A tapasztalás ismét tudatszint kérdése: az egyén tudatától függ, hogy goára verető, szétesett arcokat, jógás lányokat, aktívan pihenő furcsa szerzeteket vagy tudást és információt cserélő varázslókat lát.
Ami biztos: a fesztivál résztvevőinek nagy része egy egészen más valóságot épít, mint amit az elmúlt néhány száz évben sikerült össztársadalmilag produkálni. A közös nyelv a szeretet, az egymással és a természettel való tökéletes harmóniában történő létezés és a progresszió. Ez a forradalom nem fizikai síkon zajlik: egyre többen veszünk részt egy teljesen más síkon létező valóság létrehozásában, pusztán azzal, hogy a körülöttünk lévő hullámok szélesebb tartományát érzékeljük, és új belátások szerint cselekszünk.
Egy új civilizációt építünk.
Samsara Fesztivál, Siófok, Töreki, 2017. augusztus 8–13.
A borítóképet Bokor Krisztián, a többi fotót Várnai Ákos készítette.