Asztma
Nagyapámról nem tudtuk,
hogy asztmában szenvedett,
hisz nem köhögött sohasem:
a döngölt földű parasztház
poros, nehéz levegője
fojtogatta, ami engem is.
Szeretném kiengedni
madárcsontú mellkasomból,
míg nem tesz röpképtelenné,
fel nem ismert por-allergiám,
végső, eltitkolt rohamom.
Virradat
Konyhám ablakában gyertyák égnek,
virrasztok örökségem felett
− anyáim szőttese kendőzi
beázott tűzfalamat.
Falvédőm megsárgult rojtját
fésülgetik vékony kislány-ujjaim,
igazgatom, félre ne csússzon,
meg ne lásson senki,
hasítékból kicsusszanó ösvényt…
Álmából ébred, Pénelopé megfogja kezem.
Vezet láthatatlan hajszálrepedésre,
régi minták mögé,
vastag vakolat alá.
Közben felfejtem szemfedőmet.
Borítófotó: Pixabay
