hallgatják ők is
hallgasd horgonyoznak hitvallók
az imakönyvben szüzek és özvegyek
szerzetesek remeték az ember hátrál
mögötte jegenye zászlója metéli az utat
a rongyolt eget amely jegével zúzza az árkokat
az őzek mind megijednek
ilyen hótöréses vadont sose láttak
jönnek mások megint Káld felől
a favágók nem kérnek semmi mást
csak helyet a fejszéiknek
az összekötözött hosszú fűrészeknek
vannak persze elfeledettek
változó és egyforma őseim
ismertek apostolt evangélistát ezret püspököt százat
akik föltárták az igazságot amelytől menekültek
felébresztették bennük az irigységet a boldogtalanságot
zsoltárokat zengtek elmúltak tették ami tudtak
jelen vannak valóságosan élőn
hallgatják ők is
kaszakövek porlanak
az utca már nincs a városon
végigkaszál a szél virágok illata vegyül a vérrel
arcodat keresem a kettős hídnál
szemem előtt a Rába úsztatja a kutyakoponyákat
délről nyugatról füvek sárgulnak
sodornak örvények
vissza bodzákhoz rétekhez kaszakövek porlanak
az ezüst dombon vasverő
üllőn kalapáccsal vékonyra vert patkók
a folyó iszapját hordja
Borítófotó: Richard Alois
