A Sárik Péter Trió, a Modern Art Orchestra, valamint a Párniczky Quartet is a jazz nyelvén értelmezik át Bartók Béla műveit, azonban három eltérő megközelítésben és lemezen.
„Bartókról tudjuk, hogy a zenében nem ismert tréfát. Szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a zeneműveket – nem csak a sajátjait – a lehető legpontosabban adják elő” – mondta Sárik Péter zongorista, zeneszerző, a Sárik Péter Trió vezetője.
„Nagyon kíváncsi vagyok, mit szólna művei feldolgozásához!”
A Bartók-művekre érvényes jogkorlátozás 2015-ben járt le, ez teszi lehetővé a zeneszerző műveinek szabad feldolgozását. A blues és a progresszív rock színterén mozgó Török Ádám a Minivel Bartók On Rock címmel tavaly készített lemezt, a hazai jazzvilágból az Oláh Dezső Trió 2016-ban Bartók román táncait gondolta újra, majd idén három másik formáció fantáziáját is megmozgatta a lehetőség.
Sárik Péter zongorán, Fonay Tibor nagybőgőn, Gálfi Attila pedig dobon játszik a Sárik Péter Trió X Bartók című esten szeptember 21-én, a Zeneakadémia nagytermében. A Trió ekkor mutatja be a Bartók-művek jazzadaptációiból készített, szerzői kiadásban megjelenő lemezének anyagát. Sárik Péter kiemelte: Bartók hallott jazzt Magyarországon és Amerikában is, és ebben a műfajban is az ősi, mélyről jövő, ösztönös eredetet értékelte, a szórakoztató, szvinges jazzt nem.
„Bartók maga a jazz.
Ami az ő zenéje, abból élünk ma mi, jazz-zenészek, és fogunk is még sokáig. Gyakran járok Erdélyben, sokat merítettem ottani utazásaimból, Bartók gyűjtései zeneileg jelentettek fontos inspirációt, a népzene a mi átdolgozásaink után is markánsan ott van a darabok jelentős részében. Sokat megtartottam az eredeti harmóniákból, ugyanakkor az improvizáció többször teljesen szabad irányba ment el” – szögezte le a zongorista. A trió átültetésében hallható Bartók zongoraművei közül például a Mikrokozmosz, az Allegro Barbaro, a Gyermekek vagy a Román népi táncok egy darabja.
Bartók és a jazz a főszereplője a Budapest Music Center (BMC) kiadásában a napokban megjelent két CD-nek is.
A Modern Art Orchestra a zeneszerző 15 magyar parasztdalát ültette át big bandre.
A Fekete-Kovács Kornél zenei koncepciójában és hangszerelésében – a másik három hangszerelő Ávéd János, Bacsó Kristóf és Subicz Gábor közreműködésével – megjelent anyagon Bartóknak az 1910-es években gyűjtött zongoraművei szerepelnek nagyzenekari megszólalásban. A lemezen hallható David Liebmann szaxofonon, Dresch Mihály fuhunon, Lukács Miklós cimbalmon, Gőz László basszustrombitán, és Harcsa Veronika éneke is.
Szintén a BMC címkéje alatt jött ki a Párniczky Quartet Bartók Electrified című lemeze. A tíz darabban a zenekarvezető Párniczky András gitárja az egyetlen harmóniahangszer, a szólamokat különböző hangszerek hozzák: Bede Péter szaxofonon, Hock Ernő nagybőgőn, Baló István pedig dobon és ütőhangszereken.
Ez a lemez azt teszi érzékletessé, miként szólalnak meg az elektronikai lehetőségekkel még nem élő Bartók művei elektromos hangszereken.
A kiválasztott rövid darabok némelyikét Párniczky egy az egyben átültette a jazz nyelvére, másokat inspirációs forrásként használt.
Forrás: MTI
