Kezdetben talán még csak barátok nappalijában vagy mászóteremben koncertezett a Mörk, idén azonban már egészen New York-ig jutottak a srácok, hogy ott is bemutathassák dalaikat. A zenekar ősszel adta ki legújabb EP-lemezét, ami, mondhatni, egy egésznek a fele – hiszen tavasszal érkezik a következő rész, ami egyfajta ellenpólusként fogja kiegészíteni a The Death of Mörk anyagát. A két EP összekapcsolódásáról, a halál és a feltámadás kérdéséről beszélgettünk az együttessel.
KULTer.hu: Nemrég jelent meg a legújabb EP-tek, a The Death of Mörk. Ahogyan azt a címe is sejteti, ezúttal keményebb témák ihlették a dalokat, mint például a halál vagy különböző félelmek. Eddig talán kevésbé volt jellemző rátok a melankólia, mi indított el titeket ezen a „sötét” úton?
Kezdettől fogva írtunk melankolikus számokat. Úgy gondoljuk, hogy az emberi érzelmek széles spektrumon mozognak, és mi a dalok hangulatát eszközként használjuk a saját érzéseink kifejezésére.
Az első stúdiólemezünk, a You are Free to Choose egy hangulati kavalkád volt, most ezt szerettük volna elkerülni, és egyértelműen ketté akartuk választani a komolyabb és a lazább hangvételű szerzeményeket. Ezért találtuk ki azt a koncepciót, hogy két részre bontjuk az új anyagot: a novemberben megjelent The Death of Mörk-re, illetve a majd áprilisban érkező The Resurrection of Mörk-re.
KULTer.hu: Miért volt fontos számotokra, hogy ezúttal elválasszátok egymástól a számokat ezen szempont alapján?
Ha van egy jól kitalált koncepció, az ráerősít a mondanivalóra. Ráadásul a zenekarra mindig is jellemző volt a spiritualitás, akár poén szintjén, akár komolyan véve, mindegyikünket érdeklik az ilyen jellegű témák. A halál és a feltámadás jó keretet ad ennek a lemeznek, és illik a dalok hangulatához is.
KULTer.hu: Egyszer azt meséltétek, hogy dalszerzés közben valahogy mindig belecsúszik valami a számokba, ami nektek nagyon tetszik, de ezáltal kevésbé befogadható lesz sok ember számára. Az új EP esetében is ezt érzitek?
Mivel rengeteg zenét hallgatunk és sokféle stílusban, ezért ezt nekünk belülről már szinte lehetetlen megítélni. Azt, hogy belekerülnek a dalainkba kevésbé befogadható dolgok, nem direkt csináljuk. Igyekszünk minél őszintébben kifejezni magunkat, és a maximumot kihozni a zenei ötleteinkből.
KULTer.hu: A The Death of Mörk hangulatát tehát a tavaszra tervezett EP-lemez oldja majd fel. Sok zenekar meséli, hogy (bár külső szemmel lehet nem ezt feltételeznénk) éppen a nehezebb számokat könnyebb megírni. Ti hogy vagytok ezzel? Melyik számok íródnak meg hamarabb?
Mivel a bandában mindenkinek eléggé kiforrott zenei ízlése van, ezért nálunk nem a megírással van a nehézség, hanem inkább a hangszereléssel. Apró véleménykülönbségek miatt néha hosszabb ideig tart egy-egy dal végleges verziójának a kidolgozása, de ez nem attól függ, hogy könnyű vagy nehéz eljátszani.
KULTer.hu: A Doubt című dalotokhoz már videót is készítettetek Tenki Réka és Keresztes Tamás főszereplésével. Van már terv, hogy melyik felvételhez készül a következő klip?
Mindenképpen szeretnénk még videoklipet készíteni a The Death of Mörk anyaghoz, valószínűleg az As Long as it Hurts című dalhoz. De már a Resurrectionös számokra is megy az ötletelés.
KULTer.hu: Az elmúlt hónapokban felléptetek Ausztriában, Németországban és Amerikában, közben a 2019-es INES#talent programba is beválasztottak titeket, így sok európai showcase fesztiválra eljuthattok jövőre. Megvan már a következő úti cél?
Májusban visszatérünk Németországba, egy ötállomásos koncertsorozat keretében Münchenben, Berlinben, Hamburgban, Kölnben és Heidelbergben fogunk zenélni. Ezek nem showcase fesztiválos fellépések, hanem önálló klubkoncertek lesznek.
Az INES#talent programnak borzasztóan örülünk, megtisztelőnek tartjuk, hogy értékelik az elmúlt években elért showcase-es eredményeinket. Az ilyen bejelentéseket egyébként mindig közzétesszük a közösségi oldalainkon, érdemes minket követni (nem csak emiatt persze)!
KULTer.hu: Mi a legfontosabb vagy legemlékezetesebb dolog, amit a külföldi fellépéseken megtapasztalhattatok?
A legemlékezetesebb az első németországi fesztiválfellépésünk volt: a hamburgi Elbjazzen zenélhettünk az egyik nagyszínpadon egyik délután, és a korai idősáv ellenére hatezer ember nézett meg minket, a szervezőknek pedig annyira tetszett, amit hallottak, hogy az esemény hivatalos aftermovie-jához elkérték a Rise Like Water című dalunkat.
Az idei négyállomásos német „miniturné” is elképesztő volt, a Leverkusener Jazztage-n telt házas koncertet adtunk, a leverkuseni Forum elnevezésű helyen háromezer ember előtt léptünk fel az Incognito és a Candy Dulfer supportjaként, Alaenben pedig a Kennedy Administration és Matt Whitaker zenekarával osztoztunk a színpadon az este folyamán. A zenélés mellett fantasztikus volt ezeket a bandákat hallgatni és nézni élőben, rengeteg pozitív energiát adtak nekünk!
Természetesen a New York-i kaland is óriási élmény volt – már csak amiatt is, hogy az USA-ban játszhattunk –, de a turistáskodás is nagy kaland lett, és persze a saját két fellépésünk mellett megnéztünk hat koncertet az ott töltött egy hét alatt…
KULTer.hu: Hol láthatnak titeket legközelebb a hazai rajongók?
Január 19-én Veszprémben, február 15-én Szegeden, 16-án pedig Pécsett koncertezünk.
A fotókat Sinco készítette.
