Iparterv 50+ címmel tiszteleg a magyar neoavantgárd képzőművészet legendás eseményeivé vált Iparterv kiállítások előtt a Ludwig Múzeum péntektől látogatható, nagyszabású tárlata.
Az ötven éve megrendezett két Iparterv kiállítás mára a progresszivitás szinonimájává vált.
A fiatal neoavantgárd művészgenerációnak először sikerült feszegetnie az aczéli kultúrpolitika határait – idézték fel a tárlat csütörtöki sajtóvezetésén a kurátorok. Készman József és Popovics Viktória emlékeztettek: a kor nemzetközi tendenciáihoz szervesen kapcsolódó két kiállításra az Ipari Épülettervező Vállalat (Iparterv) belvárosi székházában került sor Sinkovits Péter rendezésében.
Az 1968 decemberében 11 fiatal művésszel, a cenzori hivatal megkerülésével nyílt „zsűrimentes” tárlat csak néhány napig volt látható.
Résztvevői Bak Imre, Frey Krisztián, Hencze Tamás, Jovánovics György, Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Molnár Sándor, Nádler István, Siskov Ludmil és Tót Endre voltak. 1969 októberében Baranyay Andrással, Major Jánossal, Méhes Lászlóval és Szentjóby Tamással, valamint új irányzatokkal kiegészülve rendezték meg újra a kiállítást.
A kurátorok hangsúlyozták: nem az egykori kiállítás rekonstrukciójára törekedtek, hanem az iparterves művészek elérhető legfrissebb munkáiból, valamint a későbbi generációkhoz tartozó alkotók Iparterv-reflexióiból válogattak. Így például az első terem Keserü Ilona festményein keresztül vizsgálja az életművében felbukkanó, állandó motívumokat, míg a következő „geometrikus szekcióban” Bak Imre és Nádler István művei kerültek egymás mellé. A látogatók a falszövegek mellett megismerhetik az 1968-69-ben kiállított munkákat is.
Az utolsó termekben az újabb generációkhoz tartozók reflexiói kaptak helyt.
Andreas Fogarasi, Borsos Lőrinc, Horváth Tibor, Kaszás Tamás, Kis Varsó, Kerezsi Nemere és Sugár János művei interpretálják az eredetei kiállításokat. A március 24-ig látogatható tárlatot kétnapos konferencia zárja, melyen több iparterves alkotó is részt vesz majd.
Forrás: MTI, borítókép: Tót Endre, Ludwig Múzeum