Kukorelly Endre 1 millió forintot ajánlott egy közösségileg finanszírozott művészeti díj létrehozására. Ő leginkább a Baumgarten-díj felélesztését látná célravezetőnek. Az író-költő többek közt a Munkácsy-díj kiosztásával kapcsolatos problémákra reagált a felvetéssel, és az állami díjak torzításait szeretné ellensúlyozni valamiképp.
Kukorelly Facebook-posztja így szól:
„(Régóta) ideje volna – közösségi finanszírozással – visszaállítani a Baumgarten-díjat, ezzel örökre elfelejtve az állami művészeti díjazást. Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább; a rendszerváltás óta mindig őrületes aránytalanságok-igazságtalanságok történtek, ez a mostani – szívből sajnálom azt a néhány kollégát, aki megérdemelte – igazán a mélypont.
Sokan az okkal Döbrenteizők/Takarózók közül nem is tudják, miféle szakmaiatlanság, cinizmus, kicsinyesség, bosszúszomj süt abból, kiknek (is) osztottak díjakat.
Javaslom, kezdjünk valamit! Ha minél többen beszállunk kisebb-nagyobb összeggel, elkezdhetnénk, és ha egyszer majd visszaadják az államosított/elrabolt javakat, a Baumgarten-, de legalább Gyümölcsöskert-díj újra betölthetné a szerepét. Fölajánlok 1.000.000 forintot, és várom azokat, akikkel megbeszéljük, a továbbiakban mi hogy legyen.”
A posztban szereplő „Döbrenteizők/Takarózók” idei díjazottak személyére utal. Döbrentei Kornél József Attila-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja az indoklás szerint „a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként” Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült. Elhíresült állítása szerint „a zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg.”
Döbrentei antiszemita megnyilvánulása vezetett annak idején a Magyar Írószövetségből való tömeges kilépéshez.
A 2004-es eset eredményeképp kilépett meghatározó szerzők sora hozta létre aztán a Szépírók Társaságát, amely jelenleg is az egyik vezető irodalmi szervezet. De nemcsak Döbrentei díjazása tűnhet különösnek.
Takaró Mihály szélsőjobboldali történész pedig József Attila-díjat vehetett át idén.
A 444.hu szerint az író-költő „rendszeresen ad elő Horthy Miklós nagyságáról és arról is, hogy milyen kapcsolat van szerinte a szabadkőművesek és a trianoni tragédia között.”
A nívós Baumgarten-díj 1929-től 1949-ig létezett.
Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében hagyta meg, hogy a vagyonából szépirodalmat, tudományt művelő magyar írók kapjanak évdíjat, jutalmat, segélyt.
1945 kivételével minden évben átadták a támogatásokat, összesen 126-ot.
A díjazottak között olyan írók voltak, mint Füst Milán, Gelléri Andor Endre és Déry Tibor. Az Alapítvány megszüntetése után a fennállása alatt mind jobb-, mind baloldalról támadott díj helyét a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át.
A Facebook-poszt alatti kommentek között sokan jelezték támogatásukat,
lehetőségeikhez mérten hozzájárulásukat vagy éppen vágyukat, hogy a díj legyen tényleg fair, akár a nők egyenlő esélyei, akár országhatárok szempontjából is. Sokan gondoltak rögtön az anyagi-jogi-működési feltételek részleteire. A kezdeményező szerint a fenntarthatósághoz 10 milliárd forintra lenne szükség, Nyáry Krisztián pedig a valahai Baumgarten-díj működéséhez hasonlóan ingatlanba fektetett tőke hozamaiból finanszírozná a közösségileg összeadott díjat.
Borítófotó: Wikipedia
