Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró.

Versei a 60-as évektől jelentek meg az Élet és Irodalomban, majd az Új Írásban, a Kortársban, a Jelenkorban és az Alföldben. Fordítói tevékenysége olasz, spanyol, katalán, francia és angol költők munkásságára terjed ki. Számtalan elismerése mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben a Digitális Irodalmi Akadémia a tagjai közé választotta. 2014-ben Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért, majd a díjjal idén másodszor is elismerték.

Nem véletlen, hogy a 2018 KULT verseskönyveit összegyűjtő toplistánk élére is ez a könyv került. A kötet a tegnapi bejelentés alapján esélyes a Libri irodalmi díjaira is, melyek közül a közönségdíjra az olvasók interneten szavazhatnak.

Takács Zsuzsa verseit a Csorba Csilla irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója; Gács Anna irodalomtörténész, Eszes Valéria középiskolai magyartanár; Kálmán C. György irodalomtörténész; Kulcsár Szabó Zoltán irodalomtörténész; Lévai Balázs rendező-producer és Ott Anna irodalomszervező alkotta zsűri választotta győztesnek.

A tíz jelölt:

Dragomán György: Rendszerújra, Magvető Kiadó
Garaczi László: Hasítás, Magvető Kiadó
Kemény István: Nílus, Magvető Kiadó
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Magvető Kiadó
Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy, Magvető Kiadó
Márton László: Két obeliszk, Pesti Kalligram
Simon Márton: Rókák esküvője, Jelenkor Kiadó
Szvoren Edina: Verseim, Magvető Kiadó
Takács Zsuzsa: A Vak Remény, Magvető Kiadó
Tolnai Ottó: Szeméremékszerek (A két steril pohár), Jelenkor Kiadó

Az Aegon közleménye szerint Takács Zsuzsa kötete az utolsó körben Szvoren Edina és Krusovszky Dénes könyvével maradt versenyben.

A tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogy a megelőző években – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek lesznek. A díjat tavaly Nádas Péter, 2017-ben pedig Krasznahorkai László vehette át.

Borítófotó: prae.hu