abúzus
1.
megvetett ágyában érte
a pecsétes éjszaka véroázis
a lepedő közepén szétfeszíttetett
combjai közé magokat szórt
hegyes csőrével a felborzolt
tollú erőszak még egy utolsót
vonaglott a hajnal aztán
melléje gurult mint egy álruhás
könnycsepp
a reggel
2.
letérdepelt hogy kirágott
mellbimbóit eltakarja
a szeméremdombon túl fészkelt
szégyenének sasfiókája ajkai
vérző imák voltak melyek felköltöztek
a mennybe onnan jönnek el
ítélni minden nyakkiszívást
három vodkányi behatolást
és a sörényes kiáltásait
3.
csak azokat a csuklószorító éjjeleket csak
azokat tudná feledni a csattanó arcpírénekeket
vöröslő foltja van majd kék a nyilallásnak
kinyíló árvácskaszemek a hajnali
homály hirtelen hóvirágozni kezd de a
vasszegecses bakancs a vállon megáll egy kicsit
fájdalmas bélyeget nyom a karba a csiklók
összezárultak az emlékek rémálomba hajló
lepedőbe csavart lélekfekélyes sikolyok
4.
a tusolócsövet a dereka köré fonta
korábban a nyakára tekerte
ami két és félszer tekeredik körbe
de a nyaka olyan szépséges volt
mint egy elcseppenő anyatej
a hajtövénél megszorította belemart ahogy
szokott majd megmosta szép barna haját
az alhas tájékán eljátszadozott a zuhanysugárral
hogy az élet vize akkor is habzó legyen
ha nem az
5.
a test hüvelyfolyásos lett
nyáladzik odabent a méhszáj
levágott gombafejek a mellei
a test meggyaláztatott
a test elrendeltetett
a félelem kék pettyes elefánt
lógó ormányán repedezik a bőr
ami történt nehéz lesz elfelejteni
Borítófotó: Nokert