A korábban szinte ismeretlen Hilma af Klint műveiből 75 évvel az alkotó halála után rendezett Festmények a jövőnek (Paintings for the Future) című kiállítás 600 ezres látogatószámával a New York-i Guggenheim Múzeum valahai legnépszerűbb tárlata lett, ezzel bekerült a világ tíz legnépszerűbb impresszionista és modern kiállításai közé.
A Guggenheim Múzeum 2018 októberétől 2019 áprilisáig adott otthont a svéd festőnő 170 munkáját felvonultató kiállításnak. A Tracey Bashkoff kurátor jegyezte tárlat nyitvatartását a nagy sikerre való tekintettel egyszer meghosszabbították az április 23-i zárás előtt. A múzeum ekkor adta ki közleményét, amely szerint a Festmények a jövőnek nem csupán a látogatószám rekordját döntötte meg: a kiállítás tudhatja magáénak a legtöbb Guggenheimben eladott katalógus címét.
30 ezer katalógust vettek meg a kiállítás látogatói.
A kiállítás címe arra utal, hogy af Klint életében nem állította ki az okkultizmus ihlette absztrakt festményeit,
illetve végrendelete halála után még két évtizedre elzárta azokat a közönség elől. A kiállítás soha nem látott népszerűsége miatt a Guggenheim Múzeum baráti köre 34%-kal gyarapodott. A siker megdobta a múzeumi bolt eladásait is: a vizsgált időszakban a forgalom 42%-át a kiállításhoz kapcsolódó kiadványok és egyéb, af Klint motívumait magukon viselő termékek tették ki. Ezt az is magyarázhatja, hogy eredeti af Klintet nem vásárolhattak: az életművet egyben kell tartani, szintén a végrendelet értelmében.
A közel 1300 alkotás többsége máig a festőnő unokaöccse által alapított Hilma af Klint Alapítvány tulajdonában van.
Hilma af Klint szinte az ismeretlenségből robbant a Guggenheimbe.
1862-ban született Stockholmban, ahol a Királyi Képzőművészeti Akadémián művészeti tanulmányait végezte. 1887 és 1905 között portré- és tájképfestőként ténykedett, azonban később is állított ki naturalista alkotásokat. 1889-ben csatlakozott a Teozófiai Társasághoz. Okkultista érdeklődésében osztozott négy festőnő barátnőjével, akikkel 1896-ben megalapították Az Ötök (De Fem) elnevezésű csoportot. Spiritiszta szeánszokat tartottak és automatikusan rajzoltak. Egy szeánsz nyomán elkezdte A festmények a Templomhoz című sorozatát, később tanulmányokat készített az élővilág ezoterikus kategorizálásának céljából.
1908-ban Stockholmban találkozott először Rudolf Steinerrel, aki azonban nem értette az alkotásait.
A Teozófiai Társaság német csoportjának vezetője megjósolta, hogy 50 évig még senki sem fogja érteni őket.
Az áttörést aztán 1985 jelentette, amikor a Los Angeles-i LACMA beválogatta af Klint néhány művét A spiritualitás a művészetben. Absztrakt festészet 1890–1985 között című kiállításába. A jelenlegi Guggenheim-rekordok az ezt követő érdeklődés kicsúcsosodásának is tekinthetőek.
Forrás: Artportal
Borítókép: Guggenheim Múzeum
