Szombaton vendégek voltak náluk, hajnalig ment a buli, így aztán a vasárnap nagy részét a romok eltakarításával töltötték. Este sétáltak Palival, Edina azonban hamar elfáradt, és hiába vett be gyógyszert, nem akart csillapodni a fejfájása. Megyek fürödni, hajat is mosok, mondta, hátha akkor jobban leszek. Az ágyban még olvasott, de amikor másodjára riadt fel arra, hogy mindjárt kiesik a könyv a kezéből, lekapcsolta a villanyt, és a fal felé fordult.
Nem aludt túl jól, annyira meleg volt. A hőmérséklet egyszerűen nem bírt 25 fok alá süllyedni. Hajnalban, nem sokkal négy után, felpattant a szeme. Kiment a konyhába, ivott egy pohár vizet, aztán visszafeküdt, de csak forgolódott. Valamikor hét előtt úgy döntött, nem kínlódik tovább. Feltett egy kávét, evett néhány falatot, és bevágta magát az autóba, hátha el tudja intézni a banki ügyeket még délelőtt.
Szerencséje volt, hamar végzett. A mélygarázsban éppen fizetett, mikor ráköszönt Szilvi. Még a gimnáziumból ismerték egymást, és barátságuk az évek próbáját is kiállta. Fél perc alatt vázolta, hogy majdnem belerokkant, annyira fájt a szakítása Ernővel, de szerencsére a főtéri csobogónál találkozott álmai pasijával. Vállalkozó, boltja van, terepjárója és tengerkék szeme. Most nagyon nagy a szerelem, nagy és friss, azért nem tudtam menni hozzátok a partira, hadarta Szilvi. Igyunk egy kávét, javasolta Edina, mesélj el mindent.
A Mokkába ültek be, aztán, mivel már majdnem dél lett, átsétáltak a Pizza és Pasta étterembe, ami pár hete nyílt a Kossuth utcán. Ott csatlakozott hozzájuk Gabi is, aki a körmöstől jött. Hárman két négysajtost rendeltek, hozzá mentes vizeket. Az enyém ne legyen túl hideg, szólt a pincér után Edina.
Később a Shopping Cityben kötöttek ki, ahol Szilvi karkötőt, Gabi pedig két blúzt újított be. Itt vette csak észre Edina, hogy repülő módban hagyta a mobilját, és volt vagy nyolc nem fogadott hívása Palitól. Azonnal megcsöngette, de most meg a férje volt elérhetetlen.
Elbúcsúzott a csajoktól, hazafelé indult. Útközben zenét hallgatott – a Queen-film dalait –, és nagyon örült, amikor nem sokkal négy után végre kikeveredett a forgalomból, és elhagyta a városhatár végét jelző táblát. Lassan tizenöt éve, hogy kiköltöztek a tanyára. Pali unta meg hamarabb a városi nyüzsgést, Edinának meg tetszett a gondolat, hogy itt végre nyugiban lehetnek. Aki el akar jönni hozzánk, így is el fog, ha meg olyan helyre megyünk, hívunk taxit, mondta a férfi, mikor a haverok értetlenkedtek, hogy biztos jó lesz-e feladni a belvárosi életüket.
A kanyar után Edina még egyszer megcsöngette a férjét, de Pali most sem vette fel. Innen azonban már csak néhány percre volt a tanya, és a nő már messziről látta, hogy az udvaron ott áll a férfi autója. Pali szörnyen nézett ki. Ittál, kérdezte Edina. Igen, mondta a férfi. Mi történt? Zsömle. Zsömle? Reggel kiengedtem, hátrafutott az ólakhoz, és valószínűleg felriaszthatta Timurt. Az öreg kutya nekiugrott, és felhasította a vizsla oldalát. Így lógott a húsa a hasánál, mutatta Pali. Edina torka elszorult. És, suttogta? Hívtam az állatorvost, de annyian voltak nála, hogy azt kérte, vigyem be Zsömlét. Azonnal műteni, varrni kellett. Most hol van? A helyén, alszik. És Timur?
Timur? A férfi csak rázta a fejét.
Sokáig ültek bent a házban, a fehér kanapén. Edina sírt, és ő is ivott a pálinkából, amit még a férfi testvére főzetett tavalyelőtt Virágoskúton. Már ereszkedett a nap, mire összeszedték magukat.
Miközben a kerítés túloldalán emelkedő dombot nézték, Edina arra gondolt, milyen jó, hogy szombaton bezárták az öreg jószágot. Belegondolni is szörnyű, mi lett volna, ha megriad, és nekimegy valakinek. Timur hatalmas kutya volt. Ha az udvaron járőrözött, be nem mert lépni a birtokukra senki idegen. Velük viszont végtelenül szelíden viselkedett, különösen szeretett odabújni az asszony lábához. Csak az utóbbi hónapokban változott meg: nem hallott már, a látása is sokat romlott, reggelente pedig egyre nehezebben tápászkodott fel. Hát, ez van, mondta Kós, a vadásztársaság titkára, tizenkét év egy ekkora jószágnál olyan, mintha én már hetven-hetvenöt lennék.
Lassan visszaballagtak a házhoz. Edina most látta csak, hogy ott az ásó a terasz korlátjának támasztva. Mikor érkezett, észre sem vette. Ahogy a puskát sem, amit a férfi a padon hagyott. Nem tehettem mást, mondta Pali, mikor valamivel éjfél után letették magukat. Edina erre nem mondott semmit. Nyitott szemmel meredt a sötétbe.
Borítófotó: Népszava
