A pixelhibára emlékeztető fakockáknak köszönhetően szinte megmozdulnak a néző szeme előtt a tajvani szobrász, Hsu Tung Han alkotásai: legyen az ló, baseballjátékos, madár, búvár vagy akár egy harcos.
Hsu Tung Han többek között dió- és tíkfából készíti szobrait,
melyek teljesen hagyományosak is lehetnének – visz azonban bele egy kortárs szemléletű csavart, mint amilyen az aprólékosan kifaragott, guggoló alak egyszínű barna környezetébe helyezett kólásüveg.
Legújabb szobrai szinte villódznak,
így találkozik az analóg a mátrixszal, a klasszikus technika a futurizmussal.
Az ábrázolás a mimézisre épül, a baseballjátékos ruhájának gyűrődései, a lófej izmai mind jól kivehetőek. Egy ponton azonban blokkokká esnek szét, a különböző méretű és színű fakockák szinte lebegnek az alak körvonalai körül, míg máshol mintha „hiányoznának”, „lyukakat alkotnának”. Így éri el Hsu Tung Han a kézjegyének számító pixelesedést, amitől dinamikussá válnak a művek.
Olyan, mintha nem egy analóg szobrot, hanem virtuális valóságot látnánk, amely azonban épp szétesni készül.
Forrás: My Modern Met, fotók: Hsu Tung Han/Flickr
