A Szépírók Társasága által alapított Szépíró-díjak átadására 2019. október 28-án került sor a budapesti Fugában. Az elismerést szépirodalmi kategóriában Ungváry Rudolf, irodalomkritika kategóriában Szilágyi Zsófia vehette át. Idén először ítélték oda a Junior Szépíró-díjat, amellyel Ferencz Mónika költőt ismerték el.
A Szépírók Társasága 2001-ben alapította Szépíró-díját, amellyel az írókból és irodalmárokból álló szakmai közösség az általa különösen nagyra becsült tagjait jutalmazza.
Az évek során a díj a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerésévé vált, amelyet a Szépírók Társasága tagjaiból alakult szakmai zsűri ítél oda az előző év legkiemelkedőbb próza-, vers- és esszékötetéért. 2013-ig a díjat minden évben kiosztották, ám 2014-től 2018-ig támogató híján azt nem kapta meg senki. A 2018-as újraindítással egy több mint egy évtizedes tradíciót élesztett fel az írószervezet, azzal a módosítással, hogy most már
két szerzőnek adják át szépirodalmi, illetve irodalomkritikai tevékenységért.
A szakmai zsűrizés változatlanul biztosítéka annak, hogy állami ideológiáktól és kereskedelmi érdekektől is független döntés szülessen, amely olyan művekre, műfajokra és szerzőkre is felhívhatja a figyelmet, akiknek más csatornákon keresztül kevesebb esélyük van az elismerésre, s így a szélesebb körű ismertségre.
Azért, hogy a Szépírók Társasága életében ne teljen el év anélkül, hogy a társaság látókörét a gyakorlatban is megjelenő módon tágítsa,
az elnökség és a zsűri 2019-ben úgy határozott, hogy Junior Szépíró-díjat alapít.
Ez olyan, 35 év alatti, bármilyen műfajban tevékenykedő irodalmi szerző munkáját hivatott elismerni, aki egyrészt érdemi figyelmet keltett irodalmunkban, másrészt tevékenysége adott esetben másokat is alkotásra inspirál. E díj elindításához Bitó László nagylelkű hozzájárulása teremtett anyagi lehetőséget.
Az idén először odaítélt Junior Szépíró-díjat Ferencz Mónika kapta,
aki 1991. március 29-én született Budapesten. A Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett diplomát marketingkommunikáció szakon. A Köménymag irodalmi csoport, a Fiatal Írók Szövetsége tagja és a József Attila Kör volt elnökségi tagja. 2016-ban Richard Siken Crush című kötetének lefordítására Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjat nyert. 2017 tavaszán első kötete a Scolar kiadó L!ve sorozatának első költészeti darabjaként Hátam mögött dél címmel jelent meg. 2019-benmásodik kötetének elkészítésére Móricz Zsigmond Ösztöndíjat nyert.
A Szépíró-díjat szépirodalom kategóriában Ungváry Rudolf nyerte el idén.
1936-ban született Budapesten. Egyetemi hallgatóként részt vett az 1956-os forradalomban, amiért 1957-ben Kistarcsára internálták, s csak 1959-től folytathatta újra gépészmérnöki tanulmányait. Dolgozott vasesztergályosként, a Vigília filmkritikusaként, információs mérnökként, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként. A rendező rendszerek és a fogalomelmélet kutatója. Az Örley Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. 1959-től kezdve írt a második nyilvánosságban, elbeszélései és publicisztikai írásai 1989 óta jelennek meg rendszeresen. Megjelent irodalmi művei: A gépfegyver szálkeresztje (elbeszélések, Holnap Kiadó, 1991); Utána néma csönd (dokumentumregény, 56’-os Intézet, 1991); A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon (politikai esszé, 2. kiadás, Kalligram, 2014); Balatoni nyaraló (regény, 2. kiadás, Jelenkor, 2019).
Irodalomkritika kategóriában színvonalas munkájáért Szilágyi Zsófia vehette át a Szépíró-díjat.
1973. március 26-án született Cegléden. 1996-ban szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát az ELTE BTK-n, 2001-ben, ugyancsak az ELTE-n, megszerezte a PhD-fokozatot, 2013-ban ugyanitt az irodalomtudományok habilitált doktora címet. 2015-ben az MTA Doktora címet nyerte el. Tanított az ELTE BTK orosz szakán és az ELTE Eötvös József Collegiumában, a Veszprémi Egyetem (ma: Pannon Egyetem) Magyar Irodalomtudományi Tanszékének főállású adjunktusa, majd docense volt. 2010 és 2016 között az ELTE, illetve az ELTE-MTA tudományos munkatársa, 2014 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetemen dolgozik, 2015 szeptemberétől professzorként, jelenleg a Magyar Irodalmi Tanszék vezetője is. Tanulmányai, kritikái, esszéi, saját és szerkesztett kötetei 1994 óta jelennek meg. 2008-tól a Kalligram folyóirat és kiadó szerkesztője. Számos jelentős irodalmi és tudományos díj tulajdonosa, például 2016-ban megkapta a Balassa Péter-díjat, illetve a Komlós Aladár-díjat. 2012 és 2015 között a Szépírók Társasága alelnöke volt, 2012 szeptemberétől a Móricz Zsigmond Társaság elnöke.
A Szépírók Társasága más művészeti elismerések példáján okulva a tavalyi évtől kezdve jóval nagyobb figyelmet igyekszik fordítani a díjat megelőző és követő kommunikációra, a még nagyobb sajtóvisszhangra, illetve a szélesebb irodalomkedvelő közönség elérésére és bevonására.
A Szépíró-díjat korábban a következők vehették át:
2001 – a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya, Márton László, Oravecz Imre, Radnóti Sándor; 2002 – Kovács András Ferenc, Sípos Gyula, Spiró György; 2003 – Hamvai Kornél, Kálmán C. György, Nádasdy Ádám; 2004 – György Péter, Németh Gábor, Térey János; 2005 – Angyalosi Gergely, Grendel Lajos, Tóth Krisztina; 2006 – András Sándor, Beney Zsuzsa, Földényi F. László; 2007 – Györe Balázs, Tandori Dezső, Tábor Ádám; 2008 – Borbély Szilárd, Karátson Endre, Lator László; 2009 – Aczél Géza, Krasznahorkai László, Takács Ferenc; 2010 – Bán Zoltán András, Győri László, Vajda Miklós; 2011 – Garaczi László, Marno János, Veres András; 2012 – Bodor Ádám, Margócsy István, Villányi László; 2013 – Báthori Csaba, Oravecz Imre, Szálinger Balázs; 2018 – a díj előző évekbeli szünetelésére tekintettel a támogatók jóvoltából összesen hat szerző részesülhetett elismerésben: Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László és Tolnai Ottó.
Forrás: Szépírók Társasága, borítófotó: Szabó János
