Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel, mintegy 120 művet felvonultatva mutatja be a dél-németalföldi festészet kiemelkedő mestereit a Szépművészeti Múzeum október 30-tól (szerda) látható kiállítása.
A nagyszabású tárlat az intézmény jelentős művészettörténeti korszakokat megismertető sorozatának ötödik állomása a holland arany évszázad mestereit, Rembrandtot, Vermeert és Van Halst bemutató, negyedmillió látogatót vonzó kiállítás után – közölte a hétfői sajtóbemutatón a múzeum főigazgatója. Baán László hozzátette, ezúttal a 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja a kiállítás. Peter Paul Rubens mintegy harminc és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása – köztük a Szépművészeti friss szerzeménye, Stuart Mária Henrietta portréja – mellett
további csaknem félszáz flamand mester képeivel találkozhat a látogató.
A tárlat alapja az intézmény saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ negyven nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak, a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig csaknem húsz remekművel járult hozzá a kiállításhoz.
Az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kap: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást.
Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: Rubensről ugyan felületes ismerőinek általában testes nők portréi jutnak eszébe, a flamand mester és kortársainak művészete ennél azonban jóval sokszínűbb. A látogatókat rövid történelmi bevezetés ismerteti meg az Észak-Németalföld és a déli részt uraló spanyolok közötti nyolcvanéves háborúval, a felekezeti ellentétek időszakával és a korabeli Antwerpennel.
Az érdeklődők megismerhetik a 17. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is.
Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát.
Nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként szervesítették saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is. Tátrai Júlia kiemelte: a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők.
A Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora kiállítás budapesti Szépművészeti Múzeumban látható 2020. február 16-ig.
Forrás: MTI, fotók: Mónus Márton
