Az Alföld folyóirat szerkesztősége már a 60-as évektől ad át nívódíjakat kiemelkedő munkát végző szerzőinek, ez az esemény a 70-es évektől a Debreceni Irodalmi Napokhoz kötődik, idén is három elismerés talál gazdára november 5-én, az egyiket posztumusz Térey János kapja.
A hetvenedik évfolyamában járó debreceni folyóirathoz kapcsolódó díj maihoz hasonló szokásrendjét az 1978-ban alakult új szerkesztőbizottság alakította ki.
Olyan neves szerzők kapták meg az elmúlt évtizedekben, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Spiró György, Tolnai Ottó vagy épp Takács Zsuzsa.
A kitüntetés neve 1993-ban lett Alföld-díj, melynek fő támogatója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ettől az évtől a pénzjutalom mellé a szerzők E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. A kitüntetéseket a Debreceni Irodalmi Napok keretében 2004 óta megrendezett Alföld-díjasok estjén adja át a szerkesztőség, a programot ezúttal november 5-én (kedd) 18:15-től rendezik meg a Nagyerdei Víztorony H2O Galériájában.
A 2019-es Alföld-díjat Térey János debreceni költő-író-drámaíró, Németh Zoltán költő-irodalomtörténész, valamint Bengi László irodalomtörténész kapják.
„Folyóiratunk nem lehet elég hálás azért a több mint negyedszázados kapcsolatért, amelyet Térey János előbb szerzőként, majd rendezvényeink visszatérő vendégeként, később az Alföld Alapítvány kuratóriumának tagjaként is ápolt szerkesztőségünkkel. Első verse a Szétszóratás után, de még A természetes arrogancia előtt 1992 júliusában jelent meg az Alföldben, címe így hangzik: Szegény szívem.” (Fodor Péter)
Térey János 2000-ben kapott először Alföld-díjat, még harminc évesen, sajnos ezúttal posztumusz érte az elismerés.
„Bengi műveiben számunkra is példaértékűen mutatkozik meg, hogy a textológiai és filológiai precizitás, illetve keletkezéstörténeti vizsgálódás miként válik a mű befogadását megtermékenyítő, az olvasást elmélyítő tényezővé. Dolgozataiban valóban a »filológia« kifejezés eredeti körülírható értelmének igazságát leljük: a logosz iránti elköteleződés, a nyelv és a szavak alakjának és értelmének szeretete, a szövegszerűségben rejlő tudás és jelentés kibontása és magyarázata iránti szerény lelkesültség határozza meg írásos és élőszóbeli megnyilatkozásait.” (Lapis József)
Németh Zoltán irodalmárként vált az Alföld szerzőjévé, az utóbbi időben azonban inkább verseivel van jelen a folyóiratban.
„Németh Zoltán költőként és irodalomtörténészként egyaránt kockázatvállaló szerző, kezdettől a határhelyzetekre történő rákérdezés, illetve a határsértés általi újra értés lehetőségei foglalkoztatják. Az Alföldnek a 2000-es évek legelejétől állandó szerzője. A perverzió méltósága (2002) című második kötete a magyar költészet történetének egyik legradikálisabb, még felfedezésre váró kísérlete, amely a poszthumanista diskurzusok előtérbe kerülésével különösen fontos szerepre tehet szert.” (Áfra János)
A borítófotót Bach Máté készítette.