Holmi
Hatodik vers a bol-
dogságról. Pócsmegyer,
tizenkilenc augusztus ti-
zennyolc, vasárnap. A
Rákóczi-várban az e-
zerhatszázkilencvenben
nyomtatott vizsolyi Bib-
lia a rómaiakhoz írt
levél kilencedik-tizedik
fejezeténél (a két feje-
zet találkozásánál)
volt nyitva. A gyermek
neve bölcsességet je-
lent. Aztán megtalál-
tuk a másik helyet,
a [1] bizonyosság lehetősé-
gét a sivatagban.
Az angyal a szárnyak
lehetőségéről énekel.
Hetedik vers a bol-
dogságról. Pócsmegyer,
tizenkilenc augusztus
tizenkilenc, hétfő. A
költészet komoly do-
log, bele lehet halni.
Így lesz majd a köl-
tészetből halhatatlan
zombi. Mások füstje
pókhálót [2] von a név
köré. Holmi rég elá-
sott kincsről hall-
gatsz, ám értéke tal-
mi.
Nyolcadik vers a bol-
dogságról. Pócsmegyer, ti-
zenkilenc augusztus
húsz, kedd. Szárnylehe-
tőség mély sivatagban,
látszat kockadobásból.
Szunnyad az alvás,
álma teremtés, rejtett
kics [3] neve, játék.
Alszik a térben
minden ajándék, mert
nincs
kert, ami föllép
lábak nélküli
felhők helyére. Szó
lett volna még egy an-
gyalról is, de arról
szó se lehet.
[1] ha
[2] pókhállót
[3] kincs
Borítófotó: Arts.mit
