Az előző évhez képest gyengébb szezont zár a magyar filmgyártás 2019-ben, ám rendezőink így is jócskán okoztak emlékezetes pillanatokat. 2018-ban nehéznek bizonyult a tízes toplista összeállítása, idén viszont öt film emelkedett ki a mezőnyből, ugyanakkor további öt minőségi alkotás is eljutott a közönséghez.
10. Bodzsár Márk – Drakulics elvtárs
Az Isteni műszak után Bodzsár Márk legújabb munkája is izgalmas időutazásra invitál. A Drakulics elvtárs a történelmi traumák (ebben az esetben 1956) feldolgozásának igényével készült, technikai szempontból pazar szatíra, elmés fekete humorral.
9. Deák Kristóf – Foglyok
Deák Kristóf első egész estése virtuóz kamaradrámába oltott rendszerkritika az ’50-es évekről. Remekül megírt karakterek, jól működő helyzet- és jellemkomikum színesítik a filmet, mely egyébként a hatalom természetéről szóló tanulmányként is megállja a helyét.
8. Topolánszky Tamás Yvan – Curtiz
Topolánszky Tamás Yvan első filmje izgalmas időutazás Hollywood hőskorába. Lengyel Ferenc lehengerlő alakítása, az alacsony büdzsé ellenére is stílusos látvány és az izgalmas rendezői megoldások teszik emlékezetessé a Curtizt.
7. Szász Attila – Apró mesék
A Szász-Köbli páros első mozifilmje virtuóz műfajgyakorlat, fordulatos történettel, pazar technikai megvalósítással és remek alakításokkal megtámogatva. Szabó Kimmel Tamás a zavarosban halászó szélhámosként, Kerekes Vica a férjét a frontról hazaváró femme fatale-ként brillírozik, a showt azonban Molnár Levente lopja el, aki a felszarvazott férj szerepében egy vérbeli, kiszámíthatatlan pszichopatát játszik meggyőzően.
6. Szabó Réka – A létezés eufóriája
Szabó Réka különleges alkotása az aranykorát élő magyar dokumentumfilm-gyártás újabb ékköve. Egy 90 éves holokauszttúlélő és egy fiatal táncművész a mozgás által kapcsolódnak össze, és a tánc nyelvén beszélve hoznak felszínre elképesztően mély traumákat, miközben egy előadásra készülnek. A próbafolyamatokat követő A létezés eufóriája felemelő spirituális utazás, mely alatt a néző kitartásból, empátiából és emberségből is fontos leckéket kap.
5. Hartung Attila – FoMO – Megosztod és uralkodsz
Hartung Attila rendezői bemutatkozása tűpontos látlelet a Z-generációról. A lájkok és megosztások bűvöletében élő fiatalok valóságérzékelése könnyen csorbulhat, melyet egy erőszakos bűncselekmény által, az elkövető szemszögéből mutatnak be az alkotók. A fontos téma mellett a remek színészi alakítások, a YouTube- és videoklipszerű, remekül vágott found footage-betétek, valamint az ezekhez társuló fantasztikus zenék teszik figyelemre méltó munkává a FoMO-t, mely nagyon is aktuális problémákat feszeget olyan formanyelvet használva, mely a célközönség, azaz a mai tizenévesek számára is befogadható és élvezhető.
4. Bagota Béla – Valan – Az angyalok völgye
Ismét egy elsőfilmes rendező, ismét egy hiánypótló alkotás. Bagota Béla skandináv beütésű krimije a magyar zsánerfilm nagy adósságát törleszti: aktuális társadalmi jelenségekre mutat rá, miközben végig okosan használja a műfaj paneljeit anélkül, hogy a végeredmény klisés vagy parodisztikus lenne. A feszültséggel átitatott, jól felépített bűnügyi történet mellett a Valan technikai szempontból is megállja a helyét: az operatőri munka és az ütős filmzene a műfaj legjobb skandináv darabjai mellé emelik ezt az okos, többször is nézhető krimit.
3. Kárpáti György Mór – Guerilla
Ilyen is ritkán van, de idén a képzeletbeli dobogó legalsó fokán is egy rendezői bemutatkozás tanyázik. Kárpáti György Mór a szó legnemesebb értelmében szikár és minimalista történelmi kamaradrámája bebizonyítja, hogy forintmilliárdos költségvetés nélkül is hitelesen filmre lehet vinni a régmúltat, ebben az esetben az 1849-es világosi fegyverletétel után épp csak ocsúdó Magyarországon játszódó eseményeket egy, az erdőben állomásozó gerillaalakulat történetén keresztül. A kivétel nélkül remek színészi játék, a jó érzékkel megkomponált, 16 mm-es celluloidra rögzített képek és a végig lappangó feszültség hosszan tartó katarzist okoznak.
2. Tóth Barnabás – Akik maradtak
Magyarország idei Oscar-nevezettje szintén a kis költségvetésű történelmi drámák táborát erősíti, két holokauszttúlélő szemszögéből ábrázolva a II. világháború utáni kollektív létállapotot. Az Akik maradtak csendes, minimalista darab, mely épp az aprólékosan kimunkált, nem hivalkodó formanyelvnek köszönhetően érzékelteti a két főszereplőre nehezedő, elviselhetetlen súlyú traumát. Szőke Abigél és Hajduk Károly fantasztikus párost alkotnak, Tóth Barnabás rendező biztos kézzel vezényel, az eredmény pedig egy könnyfakasztóan szép, lírai mozgókép az elmúlásról és a legkülönbözőbb emberi sorsok összefonódásáról.
1. Novák Erik – Szeretlek mint Állat!
Listánk első három helyén csak low budget alkotások kapnak helyet, ám ezek közül is kiemelkedik Novák Erik konkrétan nulla pénzből forgatott gerillafilmje, mely érezhetően egyfajta terápiaként szolgált a rendező számára. A Szeretlek mint Állat! azonban a látszat ellenére nem egy öncélú, köldöknézegető művészkedés. Novák olyan fajsúlyos jelenségeket tematizál ebben az elejétől a végéig belső nézetes, kézi kamerával felvett filmben, mint az életközépi krízis, a kiégés, az alkoholizmus vagy a depresszió. A narratíva gerincét a főszereplő nőügyei adják, a jórészt rögtönzött párbeszédekből álló jelenetek során feltárul a rendező által alakított képzőművész antihős toxikus személyisége (mindez úgy, hogy végig csak a hangját halljuk), miközben Péterfy Bori, Farkas Franciska, Parti Nóra és Fátyol Hermina is remekelnek a vásznon. A poligám kapcsolatok kibogozhatatlan hálójából kisiklott életek, komplexusok és mellbevágó momentumok rajzolódnak ki, az elidegenítő formanyelv (sok svenk, a kamerába néző szereplők) ellenére a film az első jelenettől kezdve beszippant és gondolkodásra, sőt szembenézésre késztet: ahhoz, hogy megtaláljuk az úgynevezett „igazit” és egyenesbe jöjjön az életünk, először saját magunkat kell valahogyan rendbe tenni…
