Szeptembertől végre irodalmi rendezvényhelyszínként is újra látogatható az Írók Boltja. Bár a programokon a maszk viselése kötelező, egyéb tekintetben a szokott igényességgel és talán a korábbinál is sűrűbb eseménykínálattal indul újra a független könyvesbolt estsorozata.
Már augusztusban is rendezett maszkos dedikálást az Írók Boltja, azonban szeptembertől szeretnék újra kitölteni az egész hónapo(ka)t programokkal. Dedikálást rendez a Parnasszus, lapszámbemutatót a Kagylókürt. Várható sok kötetbemutató, köztük egy képzőművészeti albumé és egy szociálpszichológiai tanulmányköteté is.
Valamennyi következő havi rendezvény 17 és 18 óra között lesz.
500 év angol szonettjei is terítékre kerülnek, egy angol színész és a fordító, Erdődi Gábor közreműködésével.
A hónapot Krusovszky Dénes legutóbbi verseskötetének, az Áttetsző viszonyoknak felolvasással egybekötött dedikálása nyitja, rögtön 2-án.
A bemutatandó kötetek között szerepel Nagy Leának a Napkút Kiadó gondozásában megjelent, Kőhullás című verseskötete, Molnár Lamos Krisztina novellákat közreadó Kalárisa, Tódor János Börtönhakni című smasszerregénye, valamint Berta Ádám A kígyó feje című, zsáneralakok között kiránduló regénye.
A Kalligram Kiadó újdonságáról, a Szív utcáról a szerzővel, Gurubi Ágnessel Mészáros Sándor beszélget szeptember 3-án,
ám Péterfy-Novák Éva is részt vesz az esten, ugyanis a családon belüli, generációk közötti elhallgatások megkérdőjelezésének kérdése sem maradhat el az eseményen. Mészáros Sándor 17-én is vezet egy bemutatót, ekkor Nagy Gerzson debütáló regényét ismerheti meg a közönség. A Délután apámmal kapta talán a legfrappánsabb ajánlót, Zoltán Gábortól: „Ne olvassa el ezt a regényt, akit nem érdekel, milyen volt kamasznak lenni, egy magyar megyeszékhely kollégiumában élni … az 1980-as évek végén (zene: Depeche Mode, a fiúk már boxeralsót hordanak)…”
Az igazgatóváltás után újranyíló szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum az Írók Boltjában is bemutatja a magyarországi kárpitművészet megújítójának munkásságáról készült 216 oldalas albumát, a Teremtést, mely az után készült, hogy Ferenczy Noéminek több mint negyven év után nyílt gyűjteményes kiállítása.
A Teremtés a kiállítás kurátora, Bodonyi Emőke tanulmánya mellett minden korábbinál nagyobb képanyaggal és eddig publikálatlan archív fotókkal tekinti át a gazdag életművet.
A művésztől származó idézetek, levélrészletek betekintést nyújtanak egy-egy falikárpit megszületésének körülményeibe, a korabeli újságcikkek, tanulmányok ismertetése pedig az alkotások akkori fogadtatására világítanak rá. A kötetet a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány elnöke, Szücs György művészettörténész mutatja be.
Görözdi Judit irodalomtörténész, hungarológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatójának kötete, A történelem a kortárs magyar regényekben (Dejiny v súčasných mad’arských románoch) is izgalmas felvetésekkel él.
Mi maradt a nagy elbeszélésbe vetett hit szétfoszlása után? Hogyan jelenik meg a magyar társadalom marginális csoportjainak tapasztalata a történeti elbeszélésekben?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat kortárs magyar szerzők – Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Márton László, Darvasi László, Rakovszky Zsuzsa és mások – munkáit elemezve. A szerzővel Balogh Magdolna és Deczki Sarolta irodalomtörténész beszélget 21-én.
Borítókép: dedikálás maszkban az Írók Boltjában 2020 augusztusában
