Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező közel kétmillió darabot számláló privátfotó-gyűjteményének egy részét bemutató kiállítás nyílt a Műcsarnokban 2020. november 25-én. A bomlás virágai hetven olyan amatőr felvételt mutat be, amelyek többsége a szándékos roncsolásnak vagy a külső körülményekből adódó kémiai rongálódásnak köszönhetően izgalmas többletjelentést kapott.
Kardos 1969-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakán, 1973-ban pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán operatőrként diplomázott. Pályafutása során több mint harminc játékfilmet (pl. A kis Valentinó, A Hídember), száznál is több kisjátékfilmet és tévéfilmet (pl. Régimódi történet) fényképezett, de művészeti tevékenységének leglényegesebb eleme mégis az általa létrehozott Hórusz Archívum.
Kardost családi fényképek inspirálták, amikor a hatvanas évek közepén elkezdte gyűjteni a fotókat. Előzetesen nem állított fel rendszert, így az anyag később maga rendeződött több mint százhúsz kategóriába. Ahogy teltek az évtizedek, a gyűjtemény hatalmassá gyarapodott, ma már mintegy kétmillió fotóból áll.
A Hórusz Archívum fényképei a saját fotóinkról is jól ismert tematikákat követik.
A régi felvételeken nőket, férfiakat, gyermekeket, családokat látunk, többnyire beállított pózokban. A mai, mobilos fényképezéstől eltérően a hagyományos technikával rögzített képek általában átgondoltabbak, szereplőik tudatában vannak, hogy így fognak megmaradni az emlékezetben, a kamerába néznek, mintha üzennének. Kardos viszont a fotók közül pont az olyan pillanatok rögzített változatát válogatta ki, amikor valami nem tervezett dolog történt az exponáláskor: a fényképek szereplői váratlan mozdulatot tettek, a kép túlexponált lett, véletlen bemozdult a „masinát” tartó kéz vagy éppen a megvilágítás volt rossz.
„A véletlenül sikeredett fotókban kisiklik a mindennapi mechanizmus, és létrejön valami csodálatos, amiből kiderül, hogy a fotós nem egyedül maga készíti fotóját, hogy a pillanat, amit megörökíteni szándékozott, sokkal több rétegű volt, mint ahogy az az emberi szemnek akkor látható volt” – írja Somogyi Zsófia művészettörténész a Mai Manó Ház honlapjának blogján a gyűjteményről.
A gyűjtemény elnevezése is szimbolikus. Az egyiptomi hieroglif írásban a Hórusz-szem egész képe az egyes számot jelenti, míg a szem ábrájának részletei a végtelen kicsi felé tartó törtszámokat. A legkisebb részek a gyűjtemény esetében az egyes amatőr fotók, míg a képek összessége az egyet, az egészet jelenti.
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a tárlat online megnyitóján az egyiptomi mítosz példájával világította meg a névadást.
A történet szerint Hórusz istent egyik ellensége, Széth megölte, majd darabokra törte a szemét. Thot, a bölcsesség istene összeszedte a darabokat és visszaállította Hórusz látását. Szegő György szerint Kardos évtizedek munkájával ugyanígy szedte össze azokat a feleslegessé vált fotókat, műtermi képeket, üveglemezeket és papírképeket, amelyeknek egy szeletét a fotográfia iránt fogékony közönségnek most bemutatja.
A tárlat A bomlás virágai címmel válogat a monumentális gyűjteményből. Az elnevezés a modern költészet egyik megteremtőjének, Charles Baudelaire francia költőnek A romlás virágai című kötetére utal, amelyben az emberi kapcsolatok, a szilárdnak hitt értékek felbomlásáról olvashatunk. A névadás szójátéka alapján
A bomlás virágai felvételei olyan fényképek, amelyek szintén bomlásra vannak ítélve, de így egy új esztétikumot hoznak létre.
A hetven fotóból álló, a mai, válságos időkhöz jól illeszkedő kiállítás csupa mechanikusan befolyásolt vagy elrohadt negatívból áll, művészi értéküket a kémiai bomlás és az erős történeti üzenet együtt adja. A kiállítás fotói három témakörbe csoportosíthatók. Az első kategóriát azok a szándékos, mechanikus képi beavatkozást tartalmazó, roncsolt fotók képezik, amelyeknek bizonyos alakjait féltékenységi, érzelmi indíttatásból kiradírozták, levágták, mágikusan megsemmisítették, arctalanná tették.
A második kategóriába azok a véletlenül megrongálódott fényképek tartoznak, amelyeknek az esztétikája változott meg a nem megfelelő kidolgozásnak vagy tárolásnak köszönhetően. Így például
a penész vagy a gomba a fotók lényegi alkotóelemévé vált, beette magát a fekete-fehér negatív rétegbe,
és egy „színes”, pozitív képet hozott létre. A harmadik csoport pedig azokat a történelem folyamán, a körülmények változása következtében új értelmet nyert fotográfiákat tartalmazza, amelyek érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a közönség számára.
A tárlatot virtuálisan megnyitó Bereményi Géza szerint Kardos tárlata igazi fotóművészeti kiállítás, amennyiben a jövő számára rögzített múlttal képes megmutatni azt, hogy a jelenlétnek mennyire sok köze van az örökléthez.
Kardos Sándor A bomlás virágai – Fejezetek a Hórusz Archívumból című kiállítása 2021. január 3-ig tekinthető meg virtuálisan a Műcsarnok honlapján.
A borítófotót Haris László készítette.
