Bossa nova- és jazzénekesnőként ismerik, de Czóbel Minkáról elnevezett projektjében egy másik oldalát mutatja meg Pátkai Rozina. Elektronikus zenei köntösbe bújtat magyar verseket, ennek eredménye a Minka című szólólemez is, amelynek dalain és versein az album producerével, Dóczi Bencével vezet minket végig Rozina.
Fekete ország
Pátkai Rozina: Mindenképpen fel szerettem volna dolgozni ezt a Babits-verset. Nagyon izgalmasan született meg a dal magja: először képzeletben képeket, vizuális elemeket társítottam a szöveghez, kerestem a tempóját, dallamokat improvizáltam hozzá, illetve loopokat építettem kíséretként. Bence az alapot később jelentősen kifacsarta és számos új réteg megjelent, amire egyáltalán nem is számítottam. Jelenleg a videoklipen dolgozom, megpróbálom az eredetileg elképzelt képi világot felidézni és valahogyan megvalósítani, de igazán nehéz feladat az, hogy ne gyengítsem a szöveget, hanem erősíteni, exponálni tudjam azt a képi világgal.
Dóczi Bence: Számomra a dal vége jelenti igazán a katarzist: ahogy az egész felépül és kibontakozik. Ez a lassú folyamat az, ami igazán izgatott ennél a dalnál.
Mindig mindent
P. R.: Már jó tizenöt éve, hogy Víg Mihálytól gitározni tanultam, ez egy olyan dal, amit személyesen tőle sajátítottam el. Miska karizmatikus előadásmódja és dalköltészete nemcsak a dal műfajára volt itthon nagy hatással, hanem a költészetre, az irodalomra is. Jó érzés, hogy Alízzal, Víg Mihály lányával énekelhetem, nagyon passzol a hangunk és egyébként is jó barátságban vagyunk. Régóta tervezünk egy Balaton/Trabant-feldolgozáslemezt, most itt az első dal, ráadásul csodálatos videoklipet készített hozzá Ef Zámbó Szonja, aki szintén erősen kötődik Miskához és művészetéhez.
D. B.: Jól sült el, hogy az énekfelvétel során a stúdióban Rozi összekeverte a zenei alapokat, mert ez a kíséret először az Ez a nap is című vershez készült, de Rozi ösztönösen ráénekelte a Mindig mindent szövegét. Később sem voltak kétségeink, hogy ez így lett tökéletes. Happy accident.
Én nem tudok sem
P. R.: Erre a versre férjem, Fenyvesi Márton hívta fel a figyelmemet, átküldött egy oldalt üzenetben Borbély Szilárd verseskötetéből több verssel, ez volt az egyik. Én válaszul tíz perc múlva gitárral megzenésítve átküldtem neki az első verzióm, ez a verzió végig referenciafelvétel maradt. Vannak olyan versek, amelyeknél azonnal látom-hallom, hogy milyen lehetne, és ha éppen jó akkordhoz nyúlok, egyszerűen csak megtörténik a csoda. Ez is egy ilyen vers volt.
D. B.: Könnyen kigurult ez a dal, de a végleges formáját Fenyvesi Márton vonós-zongorás hangszerelése adta meg. Én a vers komorabb oldalát domborítottam ki a munka során, de Rozi annyira ragaszkodott az eredeti demó hangulatához, hogy végül a hozzáadott akusztikus hangszereléssel egy világosabb, reménytelibb dal lett belőle.
Menekülő
P. R.: Eredeti formájában ez volt a legelső elektronikus zenei munkám. Egy stúdiószoftvert próbálgattam, és végül annyira megtetszett az általam létrehozott kíséret, hogy kerestem hozzá egy „szaladós” szöveget, így esett a választásom Áprily Lajos versére, amit már régről ismertem. Áprily Lajos nemcsak csodálatos költő, de családi szálak is fűznek hozzá, hiszen az egyik lányom ükapja.
D. B.: Talán ez a dal, amin a legkevesebbet változtattam az eredetihez képest, mégis nagyon a magaménak érzem.
Az erdő hangja
P. R.: Czóbel Minka a névadója a projektnek, illetve a lemez nem véletlenül viseli az ő keresztnevét címként. Élettörténete, tudása, forradalmi újításai az irodalomban nőként a századfordulón igazán példaértékűek számomra. Elsőként írt szabadverset itthon, lefordította németre Az ember tragédiáját, és bár nem igazán ismerték el a maga idejében, úgy látom, most kezdik újra felfedezni. Az erdő hangját kifejezetten azért választottam, mert engem ez a verse leginkább arra emlékeztet, hogy negyvenévesen teljesen elhagyta az irodalmi pályát és Anarcson egy tanyán élt több mint ötven évig. Nagyon érdekel, hogy magányában vajon mivel foglalkozhatott ebben az ötven évben…
D. B.: Természetesen az erdő mint helyszín adta a legfőbb inspirációt, a beszélőt vizuálisan elképzeltem az erdőben, így jöttek létre az első hangminták, amiket az atmoszférákhoz használtam.
Ez a nap is
P. R.: A Lélektől lélekig című Tóth Árpád-verset Bernáthy Zsigával már feldolgoztuk, nagyon érdekelt utána is Tóth Árpád szövegeinek zeneisége, sokat keresgéltem, amíg megtaláltam ezt a verset. Nagyon szeretem ezt a casiós monoton pittyegést, Bence nagyon ráérzett erre az egyszerűségre. Végül Fenyvesi Márton hangmérnök egy kazettás magnó segítségével szintén rádolgozott, így lett igazi karaktere ennek a dalnak. Eredetileg sokkal inkább szomorú hangulata volt a demómnak, így van egy vidámabb, de mégis fanyarabb arca, nagyon különleges dal lett.
D. B.: Egyszerű zenei témákat kerestem ehhez az énektémához, illetve létrejött egy kavargó folyamszerű zenei szövet is, amit a ritmikus elemek és az ének végig mederben tart.
Biciklis dal II.
P. R.: Ez a dal már egyszer egy másik verzióban megjelent 2020 őszén, de az eredeti verzióját nagyjából tíz évvel ezelőtt írtam, egy beteljesületlen szerelem inspirált. Eredetileg rockdalnak indult, de így tíz évvel később már nehezebben találtuk meg a megfelelő formát. Ez a szám annyiban kilóg ugyan a versmegzenésítés-repertoárból, hogy én írtam hozzá a szöveget, de a színei miatt nagyon szerettük volna, ha egy szigetet képez a lemezen. Készült legalább nyolc változat belőle, az első egy popzeneibb megközelítés, amit Fenyvesi Márton gondozott, ez pedig egy bolyongósabb verzió, amely tisztán Bence vízióját tükrözi.
D. B.: A kakukktojás a lemezen, mert Rozi írta a dalszövegét. Nagyon szeretném, ha egyre több saját verset írna a további közös munkáink során, mert nagyon szeretek a saját szövegeivel dolgozni.
Kocsi-út az éjszakában
P. R.: Régóta tudom kívülről a szöveget, az egyik zenei vázlatom készítése során beugrott a vers, és úgy éreztem, erős egységet alkot a kísérettel. Emlékszem arra a napra, nagyon elszomorodtam valamin és szerettem volna kijönni ebből az állapotból. A zene, az alkotás sokat segít, hogy egyensúlyban tartsam magam.
D. B.: Ennek a dalnak lett a legtöbb verziója, végül ezt éreztük a legerősebbnek. Ebben a változatban hallható a leginkább, hogy hogyan fog megszólalni a Minka élőben, ezen a felvételen már az élőzenei formáció tagjai játszanak.
Kínai templom
P. R.: Weöres Sándor az első költők egyike, akit megismertem, hiszen én is a Bóbita-köteten nőttem fel. Ennek a versnek a ritmikája fogott meg, először mindenféle dobmintával és különböző effektekkel próbálkoztam, próbáltam párbeszédet folytatni a verssel. Később Bence egy egészen más atmoszférát talált, amiben ez a megzenésítés igazán erőssé válhatott. Nagyon izgalmas képi világot képzelek el hozzá, dolgozom rajta.
D. B.: Első közös dalunk, nagyon jó emlék számomra a dal születése. Szeretem a végén a táncolós részt is, érdemes végighallgatni.
Struggle For Life
P. R.: A legkísérletezőbb megzenésítés a lemezen, nagyon jólesett benne kiabálni a szöveget.
D. B.: A dalban szereplő két zenésztársunk nagyban befolyásolták a zene végleges formáját, először Ávád János fújt fel rá improvizációkat, majd Klausz Ádám dobon támogatta meg őt őrületes energiával.
Hát így
P. R.: Acsai Roland versét először csak zongorával képzeltem el, fel is vettük a stúdióban. A szöveget a Facebookon láttam először, és annyira megtetszett, hogy azonnal a hangszerhez ültem, és a laptopomat egyensúlyozva próbáltam megtalálni a megfelelő hangulatot hozzá. Nagyon örülök, hogy volt alkalmam előadni ezt a verset 2018 elején a Művészetek Palotájában is, egyedül, zongorakísérettel. Izgalmas pillanat volt ez számomra, mert a zongoratudásom nem színpadképes, de ez a szöveg annyira varázslatos, hogy ha csak elmondtam volna mint verset, akkor is ott lett volna a helye a MüPában. Így viszont egy hatalmas zongorával a színpad közepén, sötétben, fényekkel övezve igazán emelkedett hangulat volt – a koncert tetőpontja.
D. B.: A szöveg nagyon megérintett, örülök, hogy az eredeti ének-zongora alapkoncepciót is sikerült megtartanom a produceri munka során. Ez a lemez balladája.
A borítófotót Pátkai Rozina készítette, Dóczi Bence társaságában látható rajta.