A Nagy Emma Quintetet a fiatal magyar jazz egyik legnagyobb reménységeként szokták emlegetni, pedig legkésőbb a májusban kijött harmadik lemezükkel, a lebegős, érzelemdús jazzüket popos ízekkel és izgalmas sound designokkal színesítő Synceddel beváltották a bennük rejlő ígéretet. A kiváló album születéséről a dalok szerzői meséltek.
Nagy Emma: A Synced című lemezünk anyaga már akkor elkezdett alakulni, amikor a másodikat befejeztük és kiadtuk a kezeink közül. Legalábbis én ebben hiszek. Általában nagyon sokáig tart szóban megfogalmaznom a zenei gondolataimat vagy ötleteimet, ezért többször is formálódik vagy alakul egy szám a fejemben, amíg akár lekottáznám, vagy magam számára konkretizálnám azt valóságos hangokban. A többieknek nem látok bele a fejébe, a próbán már kirajzolódni látszó számokat nézünk, játszunk vagy beszélünk át, de a szerzői és alkotói munka során egyedül vagyunk. Ezért is érdekes, hogy hogyan tudtunk összehozni egy ennyire egységes lemezt a saját kis képkockáinkból.
Az biztos, hogy mind az ötünk számára valami hasonlót jelent a zenekar, és valami hasonlót érzünk belőle. Amikor tizenhét évesen megszólaltak a fejemben a számaim egy zenekarral, pont azt éreztem, mint most, ezt akartam érezni.
Azt pedig soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szerzőtársaim lesznek.
Azalatt a majdnem egy év alatt, amíg a Synced készült, lett egy hatodik tagja a zenekarnak, Fenyvesi Márton, aki objektíven hallott és látott minket. Az ő kísérletező szelleme és lelkesedése nagyon kellett, teljes bizalommal fordultunk felé és az ötletei felé. Aztán persze vitatkoztunk, meg egyetértettünk, meg örültünk, szóval élővé és izgalmassá tette az egész munkafolyamatot. A felvett számok még egy-két hónapig alakultak Marcinál, feljátszottunk sávokat, kifordítottuk a szerzeményeinket, aztán néha visszafordítottuk őket.
This Won’t Last
Cseh Péter: Ez a dal tulajdonképpen egy popszám, ami egy érdekes szín a zenekar repertoárjában a sok összetettebb és komolyabb hangulatú darab mellett. Persze ez a dal is tartalmaz improvizatív részeket, sőt egy terjedelmesebb zongoraszólót is, így tehát már nem lehet igazi popzenének nevezni, de talán ez
a stíluskeverés az, ami miatt több tábor rajongói is találhatnak ebben a dalban valami szerethetőt.
A néhány sorból álló, többször elismételt szöveg viszonylag komor hangulatú, melyben mintha egy, az élettől megfáradt illető saját magával folytatna vitát arról, hogy megéri-e küzdeni a dolgokért vagy sem. A refrén kivilágosodása azt sugallja, hogy igenis van remény.
Watermelon
Dénes Ábel: A dal munkacíme Fünf volt, mert ez volt az ötödik dal, amit a zenekarnak (meg amit egész életemben) írtam. Sokáig csak az A rész volt meg, amit még 2020 elején írtam, plusz egy headbangelős metál intró, amit koncerten szoktunk játszani, de a lemezről végül lemaradt. Aztán 2021 nyarán kijutottunk a getxói jazzversenyre, és nagyon szerettünk volna új dalt is bevenni a műsorba. Egy este alatt megírtam a B részt, a próbán Krisztián írt egy szólókört, és a Spanyolországba indulásunk előtti utolsó próbán Fenyvesi Marcival közösen összeraktuk a szerkezetet. Így végiggondolva
egy nagy káosz is lehetne a dal,
de szerintem elég organikus lett. Nagyon szeretek a dinamikai sokszínűséggel játszani, és váratlan helyeken kicsit megborítani a megszokott lüktetést. Ezen vágyaimat ennek a dalnak a megírásakor sem nyomtam el. Mire februárban stúdióba mentünk, Nagy Gergő (Nagy Emma testvére – S.T.) megírta rá a szöveget is. Sok zenésznek valószínűleg Herbie Hancock Watermelon Man című száma jut először eszébe a cím láttán, de hamar kiderül, hogy ilyen kapcsolatról szó sincs. Gergő szövegében a görögdinnye teljesen más szerepet tölt be.
Cold
Oláh Krisztián: Ez az első szerzeményem, melyet a Nagy Emma Quintet számára írtam. Az utóbbi másfél év intenzív munkafolyamata kovácsolt minket össze emberileg és zeneileg egyaránt, így személyre szabottan tudtam megkomponálni minden szólamot és természetesen a zenei világot is.
Enyhén szürreális, mondhatni gonoszan mozgó témát komponáltam,
melyet az éteri, sokáig egyetlen hangból álló énekszólam ellenpontoz. A darab fő alkotóelemei a többrétegű ritmika, az éles karakter és a tempóváltások, melyeket a csúcspontnál Fekete-Kovács Kornél trombitaszólója formál egységessé. Az énekelt szöveg folyamatos angol O hangzója tisztelgés Jeney Zoltán Weöres Sándor Hold című versére komponált dala előtt.
Limbs Move Better
Nagy Emma: A Limbs Move Better a Synced című szám lírikusabb, bontottabb verziója. A szöveget Nagy Gergő írta, ahogyan a legtöbb számhoz a lemezen. Amikor megszületett bennem ez a zenei téma és a dal karaktere, egy hozzám közel álló és szeretett személyt vesztettem el az életemből.
Ezért imaként gondoltam erre a zenére,
vagy valamilyen üzenetként, amiről tudom, hogy nem kaphatok rá választ. A szöveg és a dal tulajdonképpen azokról az emberekről szól, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek és nincs hova menniük, bolyonganak az utcán, elveszettek. Ez egy ima, együttérzés velük.
Wind blow wailing
On the hills fence
Step it over
You have done nothing wrong, slight
Tamer, soft as pillow
Left foot to the right
Nerve has moved on yesterday
Now you’ve got the time
Mellow from harsh
Take a step forward
Limbs move better
Synced together
Mellow from harsh
Take a step forward
Limbs move better
Synced together
Slide your hands
Slide your legs
Matter
Feels distant
Left foot to the right
Further
One by one
Left foot to the right
Matter feels so distant
20/21
Cseh Péter: Ez egy olyan kompozíció, amiben találkozik egy éteri, lebegő hangulat egy lendületes, sodró zenekari futkározással. Ezek között a dallam teremt kapcsolatot, ami érvényes tud lenni mindkét kontextusban.
Emma éneke is egy hangszer szerepét tölti itt be,
így lényegében egy instrumentális darabról van szó, harmóniaköre jól adja magát a rögtönzésre. Fenyvesi Marci sound designjai teszik teljessé a kiterjesztett intro és outro részek hangképeit.
Grow Up Fast
Dénes Ábel: Van, hogy sokat kell dolgozni egy dallal annak érdekében, hogy elnyerje a végső formáját. Ez a szám az eddigi életemben rekorder. (Valószínűleg címek terén is. Pontosan négy teljesen különböző munkacíme volt.) Volt egy groove-ötletem, amiről azt gondoltam, hogy nem teljesen szar, illetve egy tempó ide-oda váltogatásos elképzelésem, de sehogy sem akart megszületni a jó forma. A dal B részéért itt is elnézést kérek a zenekartól.
Elég sok az ütemmutató váltás, és a dallamok sem épp fütyülhetőek.
De valahogy a lemezre készülős próbák alatt ilyen világot képzeltem el, szerettem volna egy nagyon elvont, néhol nehezen hangnemhez köthető részt írni. Abban pedig biztos voltam, hogy bármit írok le, el tudják játszani. (Cserébe magammal is jól kibabráltam.) Ez a szám (is) létezésének jelentős részét köszönheti Fenyvesi Marcinak, elég sok ötlettel járult hozzá a végleges formához a próbákon és az utómunkákban. Amikor először meghallottam a lemezre kerülő verziót, olyan érzésem volt, mintha nem is én írtam volna ezt a számot. Azt hiszem, ennek a dalnak a szövege lett felvéve legutoljára a teljes lemezanyagból. A Magyar Zene Házában adott koncerten márciusban Emma még szöveg nélkül énekelte. Nem hiszem, hogy ezt a dalt fogják a pesti utcán dúdolni az emberek, de ez nem is volt cél.
Every Step Further
Nagy Emma: Az Every Step Furthert igazából 2019 nyarán vettem fel a telefonomra. Úgy ültem le a zongorához, hogy improvizálni fogok, szeretnék valami ének- és beszédszerű dolgot. Akkoriban minden nap eszembe jutott egy kép. Ahogyan gyerekkoromban ültem a szobámban és néztem a falat, a repedéseket, beleképzeltem alakzatokat meg üzeneteket, olvastam az állatokról szóló képeskönyveket,
valami barokk zene szólt otthon, és én csak képzelődtem egész nap.
Ahogy ültem a szobámban, belém nyilallt egy érzés, mintha az egész földgolyó és világ ott lebegne előttem. Euforikus volt és félelmetes. Azt éreztem, ez a világ csodálatos, de rengeteg fájdalommal fog járni. Ez volt a jövőképem kb. hétévesen. Ezt az emléket idéztem fel sokszor azon a nyáron, és ez a dal – amit úgy döntöttem, megtartok – csapódott le akkor, abban a pár percben a zongorán. A szöveget Nagy Gergő írta.
When The Loving Comes
Klausz Ádám: A dalból először csak egy dobgroove volt meg, ami a stúdióverzió végén hallható. Ez volt az első ötlet, erre írtam aztán Abletonban még néhány szólamot szintetizátor-hangszínekkel. Így született meg egy demó,
ami aztán élő hangszerekkel teljesen máshogy szólt.
Amikor bementünk a stúdióba, talán ez a szám volt a legkevésbé kiforrott, sok kérdés volt még vele kapcsolatban, milyen legyen a szerkezet, hangszerelés és a többi. Ezt hagytuk a legvégére, a harmadik felvételi nap második felében nagyrészt csak ezzel foglalkoztunk. Aztán az utómunkákban került még rá több ének- és gitársáv. A végeredménnyel elégedett vagyok.
Satellite / Synced
Nagy Emma: A Satellite egy egyzongorás dal, amihez szintén a testvérem írt szöveget. A zene és a szöveg annyira összeforrott, hogy úgy érzem, mintha egy időben írtuk volna. Azt hiszem, a dalszövegnél többet nem tudok erről a számról mesélni. A szöveg február 24. előtt íródott.
How can I enlight my vision
Or turn up the dimmer
How can it happen
Let me try to change view to ‘nother
Version
High is the mountain
high is the firewall
Let me try to change view to ’nother
Version
I imagine
I hope
All these houses fold out
What remains is the lawn
No satellite brings me home
Naming a street was never more difficult
Is this my hometown
Is this my hometown
Naming a street was never more difficult
Is this my hometown
Is this your hometown
A borítófotót Scholtz Kristóf, az albumborítót Nagy Gergő készítette.
