Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) a magyar résztvevője annak a nemzetközi kutatásnak, amely célul tűzte ki, hogy utakat találjon a modern technológia és a kulturális örökség között, erre 235 ezer eurójuk van.
A „sokszenzoros múzeumé” a jövő, így kezdődik a SOM sajtóközleménye, mely szerint a múzeum 2022-ben több európai ország közgyűjteményi intézményéből és IT fejlesztő vállalkozásából álló konzorcium tagjaként 235.000 eurós támogatást nyert a Horizont Európa programban.
A projekt neve SHIFT, azaz A kulturális örökség metamorfózisa kiterjesztett hipermédiás eszközökké.
A konzorcium célja, mint írják, hogy „új IT technológiai megoldásokat alakítson ki a közgyűjtemények szöveges és vizuális műtárgyainak bemutatására, hogy minél inkább élményalapúvá válhasson a múzeumok kiállításainak látogatása.” A konzorcium német, görög, román, magyar, svéd, spanyol, szerb és brit tagokból áll.
A fejlesztési irányok a mesterséges intelligencia széles körű hasznosítására épülnek, kiterjedt szöveges és vizuális adatbázisokat hasznosítanak, és a történeti hűség, valamint a változó történeti kontextusok megőrzésével igyekeznek a gyűjteményi anyag kiállítási élményét minél érdekesebbé, közvetlenebbé tenni a fiatal korosztályok és a laikus érdeklődők számára.
A mesterséges intelligencia alkalmazása mellett a fejlesztés kiterjed a gépi tanulásra, a történeti források nyelvi elemzésére,
a multimodális adatfeldolgozásra, a szemantikai reprezentációra és a haptikus interfészek alkalmazására, azaz olyan felületek bevonására, amelyek két számítógépes eszköz, vagy a számítógép és az ember valósághű érintkezését biztosítják. A fejlesztés során külön figyelmet fordítanak a látási és hallási nehézségekkel küzdő látogatói csoportok számára kialakítandó tartalmakra és eszközökre.
A projekt résztvevői ezért olyan múzeumokkal, tanári szervezetekkel és fogyatékkal élők civil szervezeteivel konzultáltak, akiknek szakmailag fontosak az ilyesfajta programok és fejlesztések. Többek között egyeztettek arról, miként érhetők el közvetlenül az érintett csoportok. Ennek érdekében
a projekt résztvevői online kitölthető kérdőívet indítottak az európai polgárok az európai kulturális örökséghez való hozzáféréséről,
hogy felmérjék nem csak az intézmények, de a civil szervezetek és a hálózatok képviselőinek igényeit is. Az angol nyelvű kérdőív itt érhető el.
„A múzeumi világ egyik legnagyobb kihívását ma az jelenti, hogy
a fiatalok digitális kultúrája jóval előtte jár a múzeumokban és könyvtárakban elérhető digitális adottságoknak.
Ezért a fiatalabb korosztályok számára a múzeumi tartalmak – kiállítások, előadások, adatbázisok – gyakran érdektelenné válnak.” – szögezi le a közlemény. Ezért tartják fontosnak a műveltségi, olvasottsági befogadási előfeltétel kiküszöbölésére „olyan megoldásokat kifejleszteni, amivel ez a távolság lerövidíthető a műtárgy és a látogató között. A digitális technológia, ha jól használjuk, a tartalom csorbítása nélkül válhat közvetítővé.”
Az alakuló közgyűlésen a projekt résztvevői közel kétnapos elméleti vitát követően számos múzeumi, etikai és tudományos kérdésben meg tudtak állapodni. Konszenzus született arról is, hogy a műtárgyak morális integritását, valamint mondanivalóját, üzenetét a modern technológia alkalmazásakor is tiszteletben kell tartani. Mint fogalmaztak: hidakat kell építenünk az intézmények és az emberek között, ehhez pedig egy sokszenzoros múzeumi világ kialakítása lehet az egyik megoldás.
Borítókép: cottonbro studio, Pexels
