Hatvannégy éves korában elhunyt Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője.
Kovács András Ferenc 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben. Gyerekkorát a szatmári színház világa határozta meg, anyja, Elekes Emma ugyanis színésznőként, apja, Kovács Ferenc pedig irodalmi titkárként és dramaturgként dolgozott.
Az alkotó 1984-ben magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Első kötete egy évvel korábban jelent meg, Tengerész Henrik intelmei címmel.
A kritika már indulásától kezdve elismerte a költő tehetségét.
Az életműben nagy jelentőséggel bír az intertextualitás, amely Kovács András Ferenc (KAF) szövegeiben a kulturális emlékezet újraírására tett kísérletként értelmezhető, hangsúlyozva egyben a költészeti memória kultúrateremtő funkcióját.
Kovács András Ferenc a rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója volt.
Ekkor kezdett el szerkesztőként dolgozni a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóiratnál, ahol a versrovatért felelt.
2007-től tizenkét évig a lap főszerkesztője volt. A Látó folyóirat így emlékezik meg a költőről: „Szeretett barátunk, kollégánk, Kovács András Ferenc költő ma hajnalban elhunyt.
Költő és barát, aki sokat tudott, és szívesen adta. A lélek halhatatlanságáról ő most már mindent tud.
A Látó szépirodalmi folyóirat saját halottjának tekinti. Temetéséről később gondoskodnak. Nyugalma legyen csendes.”
A költő pályafutása során számos elismerésben részesült, mint a Déry Tibor-díj, az Alföld-díj, az Artisjus-díj és a Kossuth-díj.
Forrás: A Látó-folyóirat Facebook-oldala, MTI, Transtelex; borítókép: Czimbal Gyula / MTI
