Ha van kiállítás, ami a szépség ünnepi ragyogását sugározza, és amit érdemes megnézni a karácsonyi szünet ideje alatt, az biztosan a Szépművészeti Múzeum aktuális Renoir–kiállítása.
Az impresszionista festő ugyanis egész életében arra törekedett, hogy modelljei és ábrázolt jelenetei lényegi szépségét ragadja meg.
Ezzel gyönyörködteti nézőit, akik festményei által megélhetik, újra észrevehetik az élet sokszor elillanó, mégis jelentőségteli pillanatait.
A grandiózus kiállítótereket végigjárva lépten-nyomon Immanuel Kant híres idézete juthat eszünkbe: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” Renoir festményeihez valóban semmiféle különösebb érdek nem fűz minket – és kompozíciói távol állnak a filozófiai vonatkozásoktól is –, de különösen az ünnepi időszakban, a világ szorongással teli történései hatására, valódi vágyunk, sőt szükségünk lehet a szép minőségek befogadására. Mindezt a megfestett buja testek, őszinte mosolyok, elegáns ruhák, közvetlen emberi kapcsolatok hangulata, a villódzó fények és tündöklő színek teszik érzékletessé.
Stockholm, Nationalmuseum
A kiállítás valódi nemzetközi együttműködésben jöhetett létre, ugyanis két francia és egy magyar kurátor – Cécile Girardeau, Kovács Anna Zsófia és Paul Perrin – dolgozott a koncepción. Az impresszionizmus világhírű műalkotásai a Musée d’Orsay, valamint a Musée de l’Orangerie gyűjteményeiből is érkeztek.
A Szépművészeti Múzeum impresszionizmust és posztimpresszionizmust bemutató kiállításainak sorába illeszkedik a mostani Renoir-tárlat,
melynek apropóját az is adja, hogy 2019-ben az intézmény saját gyűjteményét gyarapította a Fekvő női akt (Gabrielle) című remekművel. Tulajdonképpen ez a kompozíció inspirálta a tárlat létrejöttét, ami miatt központi apszisba triptichonként installálva, két társmű kíséretében látható az életműnek ez a fontos alkotása.
olaj, vászon, Budapest, Szépművészeti Múzeum
Az említett mű több mint száz éve járt már Budapesten, majd több magángyűjteményben is szerepelt. A három festmény pedig utoljára a festő, Renoir műtermében volt utoljára együtt.
De más Renoir-festménynek is van magyar vonatkozása, például a Bál a Moulin de la Galette-ben egyik vázlata,
amely korábban Nemes Marcell gyűjteményének fontos részét alkotta.
„Figurális festő vagyok” – ez volt Pierre-Auguste Renoir egyik jelmondata, amivel azt hangsúlyozta, hogy mindig az ábrázolt embert állította művészetének középpontjába. A kiállítás címe is hangsúlyosan emeli ki, hogy
a retrospektív bemutató legfontosabb műfajai a portré és a modellek segítségével megkomponált életképek.
A festő leginkább saját családját, rokonait, barátait és pályatársait örökítette meg vásznain. Ezen festményei közül most többek között láthatjuk fiát, Claude-ot vagy festőtársát, Monet-t is.
Mellettük természetesen az akkori párizsi társasági élet legnépszerűbb tagjai is feltűnnek.
Szerelmes párok, családok és baráti társaságok népesítik be vásznait, akik élvezik az élet apró örömeit,
legyen szó a finom ételekről, a táj szépségéről vagy az együttlét értékes perceiről. Ahogyan az ábrázolt tájrészleteket az impresszionista stílusjegyek által mozgásban ábrázolta, úgy a szereplőket is a statikus beállítás helyett beszéd, táncolás, hintázás vagy sétálás közben jelenítette meg.
olaj, vászon, Párizs, Musée d’Orsay / Hervé Lewandowski
Azonban nem csak a modern, nagyvilági élet epizódjait ismerhetjük meg Renoir festményei által, hanem az otthon meghittségét is. Például a Fiatal lányok zongoránál című festmény két változatban is látható, melyeken a közös éneklés és zenélés pillanatát ragadta meg. De fiát és annak nevelőnőjét is gyakran festi meg játék közben.
Az anya-gyermek kapcsolat érzelemteli kötődését több alkotáson láthatjuk,
például a gyermekét szoptató anyák ölelését, gondoskodását ábrázoló kompozíciókban. A családi kötelékek meghittségét további alkotások is követik.
Renoir életművében az aktábrázolás kiemelkedően hangsúlyos. Modelljeinek természetes szépsége, egészséges bája, valamint érzéki szépsége minden ilyen jellegű festményén megmutatkozik. Gyakran helyezte őket természeti tájba, ahol
az emberi test és a növényi környezet összhangja különleges atmoszférát jelent.
Így mutatkozik meg mindez a mester utolsó remekművén, az 1919-ben készült Fürdőzők című festményen is.
A kiállítás végéhez érve drámai videófelvételen láthatjuk a már idős, betegségekkel küszködő festőt. Ujjai ecsetjéhez vannak kötve, és fájdalmakkal teli, nehéz mozgással, de még mindig elhivatottan alkot.
Műveinek hátterében ott rejlik minden nehézség, mely beárnyékolja életének hétköznapjait.
A mester mégis minden egyes mozdulatát annak rendeli alá, hogy az életnek fényt adó szépség és örömteliség jeleneteit örökítse meg az utókor számára.
A Szépművészeti Múzeum Renoir – A festő és modelljei című kiállítása 2024. január 7-ig látogatható.
A borítófotót Szabadi Flóra készítette.
