Finta László 1999-ben alapította meg az eredetileg egy kávéház és egy bőrművesműhely különös fúziójának szánt a Nyitott Műhelyt. A Műhely több évtizedre a budapesti kulturális élet egyik legfontosabb és legstabilabb pontjává vált. Néhány éven belül

egymásnak adták a kilincset a filmrajongók, a zenészek, a színészek, a képzőművészek,

a szakácsok, a borászok, az írók és irodalmárok, a kritikusok és a folyóiratok.

Finta László

Finta László és a Nyitott Műhely 2024-ben megkapta a Pro Cultura Urbis-díjat. A Műhely léte ugyanakkor, mint sok más független, szabad, magánkézben lévő kulturális intézményé, az alapítása óta eltelt több mint huszonöt évben nem volt magától értetődő. Megmaradásában elsődleges szerepe volt annak a szoros, családias viszonynak, amelyet Finta László az itt megfordult több száz vagy inkább több ezer művésszel, az ő közönségükkel és lényegében bárkivel páratlan természetességgel kialakított.

A Nyitott Műhely mindennapjairól Finta netnaplót is írt a Literára,

amelyben így mesélt a munkájáról: „Képzelje el mindenki, hogy a hét hat napján vendégeket fogad a lakásában. Napi átlagban mondjuk harminc-negyven embert… Bevásárol, bevilágít, behangosít, italokat hűt, üvegvisszavált, főz, mosogat, takarít, rendületlenül székeket pakolász – inkább nem is sorolnám tovább.”

Forrás: Litera.hu; kép: Hartyányi Norbert