kuporgássziámi
egy testben két lélek bátyám,
mégis olyan, mintha csak egymás mellett
élnénk. a lakás ránk szűkül, kiürült
mellkasban üldögélünk.
úgy képzelem, ha kilépnénk az ajtón,
akkor sem lenne hova mennünk.
nem tudnánk megegyezni az irányokban
és a sebességben sem. lehetne
kegyetlenebb is, mondjuk szét is
zsugoríthatta volna az érzelmeinket
és nem lenne bennünk szeretet. élünk,
valószínűleg rosszul. kölcsönös börtön.
kétfejű sárkánynak érzem magunkat,
aki úgy viseli sikertelen lefejezései
hegeit, mint nyakláncot a hóhér és a herceg.
meghittségsziámi
a háttérben ozzy osbourne óvatosan
a fülünkbe költözik, miközben panírozod
a húst, a macska a konyhakövön vedlik.
olyan meghitt minden, olyan valóságos.
a hangok is megmondják a fejünkben,
hogy most nem képzelődünk,
élünk a magunk tehetsége szerint.
sziámi ikrek vagyunk, a szétválaszthatatlan
idegenek. még a dühünk is egyforma.
a harag eltakarja lelkünket,
mint a szürkehályog. most minden jó,
megtisztulunk tekintetünkben. csak testek
vagyunk egymásba szerkesztve. két külön
fejünk mentsvár. mikor elegünk van
végleg a másikból, halálközelbe
húzódunk vissza, a gondolatainkig.
Borító: Unsplash
