Régiségek Legalább egy tucatnyi, fekete zsákkal letakart festmény porosodik a nappaliban, ugyanaz van az arcodon, mint az eladónőnek: elfecsérelt idő…
Bővebben
Szabó Gergely verse
Holtág Hozzád viszonyítunk. Vágyódás két szóban: Agyonvert lázadás. Látszólagos igazságokban fürdetsz meg minket: Testek, célok, elnyúló szalagok egy felszabadult lejátszóban.…
Bővebben
Deres Kornélia verse
Civil tél Tudnak rólam Fantáziában. Meg az illatos nőkről mögöttem, állnak egy sorban, arcuk bohócosra festve. Csóknyomot hagytak a családfán.…
Bővebben
Török Ábel prózája
ős szívem virágai tizenkilenc napig dühöngött calais. szolgáddá tettél és elhajítottál, szomjadat oltottad velem, és most a fiamra éhezel, remélem,…
Bővebben
Török Ábel prózája
ős szívem virágai újra egymással szemben ültek, calais és kalypsó. különös álmom volt az éjjel, szólalt meg calais, és mosolya…
Bővebben
Török Ábel prózája
ős szívem virágai fakó csillag, calais, rongyosan baktatott fel a hegyre, útközben régi dalt dúdolt egy finom suhanású lányról. az…
Bővebben
Vados Anna verse
Egymás lélegzete Azt mondja, ő érintésmániás, és az a baja, hogy nem érinthet valójában senkit, mert nem jut át a…
Bővebben
Dávid Réka versei
Pirkadat Pirkadatkor felfelé esnek a hangok. Ami halott, bennünk születik újjá. Ez nem a testről szól, a szó a nyelv…
Bővebben
Lukács Flóra versei
Athos-hegy Jeges szél hűti a lázas testet. Épphogy megérintem, a kezén, a lábán, a szakrális régióban, ott marad az ujjlenyomatom.…
Bővebben
Farkas Arnold Levente verse
Untat Ötödik cetli. Pócs- megyer, tizenhét jú- lius huszonkettő, szombat. A valóság részét a valóság részei megzavarják. Szárazság. A valóság…
Bővebben
Reke Balázs versei
kor idősödöm. ez a szebb szó arra, hogy öregszem. érzem, mert egyre többet emlékezem. lényegtelen dolgok jutnak eszembe, kukázom a…
Bővebben
Ráday Zsófia versei
Kitömött államok Kiállítani egy egész országot ambiciózus vállalkozás. Eleinte tényleg nem volt egyszerű rávenni az állampolgárokat, hogy takarítsák ki otthonaikat,…
Bővebben
Nádasdi Éva versei
Nyugalomért Hommage à Bartis Attila I. Holvoltálfiam? A terek előbb-utóbb mindenkit elfelejtenek, anyám. Az emlékezés különböztet meg minket az állatoktól,…
Bővebben
Bartos Janka versciklusa
három unja már kicsit bökte ki végre tudja hogy szokatlan de ez van próbálta húzni-vonni mégis érzi nincs tovább nagyon…
Bővebben
Jenei Gyula versei
Ötödik jegyzetvers (2021. december) nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy amíg írom a jegyzetverseket, megbetegít a vírus egyik görög betűje,…
Bővebben
Lapis József verse
Beszédtöredékek a halálról Kutya Ahol az árteret megkerülő, a holtág íves vonalát követő ösvény visszafordul a folyó felé, ott a…
Bővebben
William Stobb verse
Vers, ami egy Brueghel akart lenni Havas út vöröslő, sáros keréknyomokkal, ahol egy szekér törte magát. A közelben kopasz fák,…
Bővebben
Ábrahám Erika versei
diszfunkció a gőzös hangja tilos volt de mi kihajoltunk szófogadás és dac közé hunyorított szemekkel kíváncsian készakarva nem repült szemünkbe…
Bővebben
Szegő Márton prózája
Szőnyegen Mégsem hánytam. Nem mondhatom a szüleimnek, hogy valami rosszat ettem, kikészült a gyomrom és a vécét már nem értem…
Bővebben
Körösényi Dániel verse
Hazatalálni Ma nekem kell bolyonganom, s neked ellenállni a kérők hadának, majd holnap cserélve; felrúgni az élet együgyű megszokásait, átlépni,…
Bővebben