Az idei évvel elmúlt tíz éves a Prae irodalmi-művészeti folyóirat. A legkülönfélébb kortárs művészi törekvések, marginális szerepre kárhoztatott szellemi áramlatok „felkarolója” egyre karakteresebb arculattal tűnik ki a honi periodikák sorából, miközben fokozatosan népszerűsödő online felülettel is büszkélkedhet.
A Præ kortárs irodalmi-művészeti folyóirat 1999 decemberében indult. A Balogh Endre (főszerkesztő), Bartha Bandika és H. Nagy Péter által indított művészeti lap negyedéves megjelenésű. Többségében szépirodalommal (vers, próza egyaránt), irodalmi témájú elemzésekkel, esztétikai tanulmányokkal foglalkozik. Az immáron 10 éves Præ mára a fiatal budapesti művészszcéna egyik meghatározó fórumává nőtte ki magát. Mint szakkritikák és művészeti ujjgyakorlatok tere, fontos lehet a következő művészgenerációk szempontjából, hiszen a lap és később a művészeti portál története nagyívű tehetséggondozásról, a marginális témák, gondolatok felkarolásáról árulkodik. A Præ missziója, hogy képviselje a művészet iránt érdeklődő, esetleg magukat abban kipróbálni vágyó, de lehetőségeikben korlátozott (zömében egyetemista) fiatalokat.
A negyedéves számok olyan peremre szorult témák köré épülnek, mint amilyen a cyberpunk (2001/1-2.), a lovecrafti világba kalauzoló fantasy (2003/1.), de egész szám épült a 2006 október végi budapesti zavargások művészetbeli megjelenése köré is (2007/3). Ugyan a kanonikus irodalmat sem száműzi hasábjairól, a Præ-t alapvetően a „másság” érdekli.
A folyóirat névválasztása több dologra is utal: egyrészt finom szóvicc, hiszen a szó maga előré-t jelent, miközben a posztmodern művészetet lovagolja meg. Ez nem egyszerűen szellemes paradoxon a cím és a tartalom között, hanem maga a lap programja. Balogh Endre főszerkesztő az irodalmon belüli progresszív jelenségek megfogásában, a fiatalok felkarolásában látja elsődleges szerepét.
Az 1999 decemberi alapítás idejében a „konkurens” lapok – a teljesség igénye nélkül – a következők: Sárkányfű, Az Irodalom Visszavág, Szépliteratúrai Ajándék. Az első egy-két évben a Præ szervezett közös irodalmi esteket az előbbi néhány irodalmi-kulturális folyóirattal. Ez a közös fórumon való megjelenés egyaránt jelentett közös reklámot, illetve egy átjárási lehetőséget is az írócsapatok között.
Az ezredfordulón túl – a fenti lapok gyors lemorzsolódását követően – a Præ már a Bem moziban szervezte meg irodalmi estjeit. Ezek vetítésekkel egybekötött, felolvasásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel kitöltött egész estés programok voltak. A stáb csak 2001-2002-ben talált magának stabil helyet a Műcsarnok alagsorában, ahol a szerkesztőség tervei szerint igyekeztek minden szemeszterben legalább három irodalmi estet tartani. A Præ egy száma ma már 500-750 példányban jelenik meg.
A Præ köti magát egy magas kulturális nívóhoz. Az előremutató jelleg biztosítása érdekében viszont a szerkesztők nem élnek közvetlen cenzúrával. Ahogy Balogh Endre fogalmaz, „egyfajta szervezett anarchiát fejlesztettünk ki”. A versek, prózák beválogatása az aktuális rovatszerkesztő ízlésének függvénye, az elemzésekhez viszont elengedhetetlen az elméleti kiindulópont, ideológiai állásfoglalás végiggondolása. „A szerkesztők keretet adnak a lap terén belül történő folyamatoknak.” A főszerkesztő szerint lényegében bármilyen, jól megírt, megfelelően megalapozott érveléssel bíró okfejtés „laprakész”, függetlenül attól, hogy a szerző a hermeneutikai vagy a szemiotikai megközelítést részesíti előnyben.
A lap szellemének legsarkalatosabb pontja a kezdetekben még az volt, hogy az alternatív mellett a kanonikus kortárs irodalom is jelenjen meg. Ez idővel háttérbe szorult, egyre fiatalabb, „hallgatócentrikusabb” lett az íróstáb. Ennek egyik oka, hogy a modern útkereső irodalom befogadására a doktoranduszok és az egyetemisták tábora bizonyult a legnyitottabb közegnek. Balogh Endre azt mondja, „Amerikában az ilyet tipikusan egyetemi lapnak hívják”, és hozzáteszi: „Tehát nem ifjúsági lap, a közönsége kell, hogy valamennyire művelt, legalább egyetemista legyen”. A hozzáértés tehát nem csak szerzők részéről elvárt, hiszen a megjelenő témák átfogó megértéséhez kell bizonyos előképzettség.
A Præ és az internet kérdése nagyon hasonló, mint a többi, alapvetően nyomtatott felületen létrejött folyóiraté. A Præ mellé 2006 októberében kiépült PRAE.HU Általános Művészeti Portál ugyanis nem pusztán platformváltást jelent, hanem a Prae által preferált tartalom egy egészen új megközelítését is kikényszeríti. Az internet alapvetően egy végtelen, hálózatszerű szövegfolyamként tekint a textusra: linkek, multimédiás elemek jelennek meg a felületen, kinyílik az írás. A Præ ugyan végez hagyományos digitális archiválást is, ez alapvetően nem változtat azon a felfogáson, miszerint a PRAE.HU a Præ mellé épül, nem pedig rá.
A főszerkesztő a következőképp nyilatkozik az oldal céljairól: „A PRAE.HU-t úgy igyekeztünk kialakítani, hogy van egy normál internetes napilap, […] de emellé jön egy interaktív web2-es felület, ahová az emberek a munkáikat fel tudják tölteni, blogolni tudnak művészeti tevékenységeikkel kapcsolatban, ismerkedni tudnak egymással.” A PRAE.HU, mondhatni totalizálja a Præ misszióját – ennek leginteraktívabb megjelenése a Kötelező rovat, ahol a fiatal irodalmárok feltölthetik kritikáikat, elemzéseiket, akár verseiket, prózáikat, amelyekre kritikát remélhetnek a szerkesztőktől.
Az online felületet közel tízezren olvassák nap mint nap. Ez is lényegében a médiumok technológiai különbözőségéből fakad, és rengeteg más dolgot befolyásol: a PRAE.HU jóval szélesebb tartalmi skálát ölel fel, mint a folyóirat, hiszen jóval több a hely. Balogh Endre szerint az internet alkalmasabb rövidebb cikkek megjelentetéséhez, hiszen inkább benyomásszerzésre való – az igazán velős kritikákért többnyire továbbra is a lapot érdemes kézbe venni.
Persze ez korántsem törvényszerű, hiszen a PRAE.HU-n a színes-szagos cikkek mellett komoly elemzések is megjelennek, míg az internetes folyóirat rendszeresen publikál metál koncertekről beszámolókat és a szubkultúrát különböző szempontok alapján elemző írásokat is. A szerkesztőség úgy gondolja, hogy ideális esetben a két médium egymást erősíti, mindig a másik legjobb oldalát veszi át – az internetes szerzőcsapat berkein belül cirkuláló témák egy idő után lecsapódhatnak a Præ-ben is. Nyelvezetét tekintve is jóval szabadabb a PRAE.HU: „A gúnyban fürdő szeccsektől a temetői elmélyültségig itt minden megtalálható”. „Művészetekről nem lehet megmondani, hogy hogyan kell beszélnünk.”
A PRAE.HU közönségkerítő mechanizmusának egyik legfontosabb része a szlogen: „A művészet veszélyes”. Balogh Endre a mondat kettős értelmét a következővel magyarázza: „Olyan reklámot szerettünk volna találni, ami nem hazudik a tárgyról, ez esetben a művészetről. ’A művészet veszélyes’ egyszerre utal arra, hogy a művészek néha kifejezetten veszélyes életmódot élnek – a régi szólással szólva: aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. […] A szlogen másrészt utal a művészet rilkei szerepére („változtasd meg élted”), miszerint a művészet valamilyen komoly változást próbál előidézni az életünkben. […] Mi szeretnénk veszélyesek lenni, szeretnénk hatással lenni az olvasók életére.”
„A mi idealizált szerzőnk nyitott szemmel jár a világban, nagyon sokféle dologgal találkozik. Nagyon sokféle dolog fogja meg. […] Nehéz elképzelni, hogy a filmkritikusaink sosem ülnek be hollywoodi mozikra. […] Ma már teljesen normális a Terminátort vagy a Kill Billt komoly elemezés alá venni, hiszen nagyon jó, értékes gondolatok jönnek így létre. […] A totális bulvárosodás azért nem fenyeget minket, mert a művészetekért érkező olvasók maguk kattintanának el az oldalról.”
A PRAE.HU Kft. az online lap kiadása mellett foglalkozik könyvkiadással is – már több tucat könyv megjelenését jegyezték, ezek közül több nyelvészeti témájút is. A társaság 2008-tól a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) társkiadója. A Præ stábja ezen felül foglalkozik programszervezéssel (2009-től az ELTE-BTK Trefort-kertjében heti rendszerességgel szervez különféle kulturális programokat), petíciókat hirdetett (többek közt a terézvárosi csendrendelet néven elhíresült törvénymódosítás ügyében), koncerteket bonyolít le (a Gödörtől a Millenárisig több kísérleti elektronikus zenei előadót mozgatott meg).
A Præ olyan médiacsoporttá nőtte ki magát, ami túlmutat az irodalmi folyóirat, vagy akár az online felület lehetőségein, hiszen saját kulturális valóságot, saját szubkultúrát teremtett. Ebben meghatározó szerepe van a diffúz, szerzőt és szerkesztőt nem kifejezetten egymás alá-, fölérendelő szerkesztői rendszernek, a művészet szerepét illető antielitista felfogásának, illetve az integratív funkciókat ellátó egyéb tevékenységeknek. Az aktuális kérdések iránt érdeklődő egyetemistáknak érdemes tehát lapozgatni a folyóiratot és rendszeresen látogatni a PRAE.HU-t.
http://credit-n.ru/zaymyi-next.html