„Szaporodnak a csodás gyógyulásokról szóló / híradások, csak én nem gyógyulok meg. / Bombay mocskából nem emel föl senki.” Kalkuttai Teréz emlékére született a Bombay mocskából című vers, amely többek közt a testtapasztalatról is beszél. A Csillagszálló októberi számából Takács Zsuzsa írásait ajánljuk.
A Csillagszálló szövegei ebben a hónapban a test témáját járják körül. Karinthy Frigyes Testi szépség című novellája túlvilági távlatból láttatja az emberi testet, ami a mennyországból már csupán komikus, „régi divatú” dolognak tűnik. Ez a furcsa test azonban számos nézőpontból figyelhető meg. A testünk a sajátunk, s többféle módon válhat az önkifejezés eszközévé. Erre mutat rá Kiss Barnabás, aki cikkében a tetoválás történetével és jelenkori divatjával foglalkozik. Gergye Krisztián táncos-koreográfus a testtel való művészi bánásmódról, a test energiájáról és színpadi jelenlétéről beszél a vele készített interjúban. Tabár Zsuzsa Nem szabad teherként gondolni magunkra című írásában megfogalmazza, hogy a testet az öregedés folyamatában is sajátként kell elfogadnunk.
A testünk viszont nemcsak önmagában, hanem más testekkel való kapcsolatában is vizsgálható. A szépirodalmi szövegek, így a Závada Pál Magyar ünnep című drámájából vett részlet, Péntek Orsolya és Miklya Anna regényrészletei, Áfra János és Takács Zsuzsa versei a testi kapcsolatok különböző formáit villantják fel – hol beszédesebben, például a Férfias szerep című versben, hol áttételesebben, ahogy ezt a Fekete fény című regény részletében olvashatjuk. Részben ezekkel az alkotásokkal folytat párbeszédet Ágens Időtest, azaz a testélmény és testemlékezet I. címmel közölt töredékes jellegű írása, melyben a szerző többek közt a test és az idő viszonyáról gondolkozik. A cigány testkoncepcióval foglalkozó kutatás is megidéződik a lapban Kovai Cecília tanulmánya jóvoltából, amely a testhatárok és a testek közötti határok kérdéskörét feszegeti.
Másfajta határhelyzetek is felvetődhetnek a testről való beszédben. „A zombi a horrorfilm történetének páratlan monstruma” – mondja Schreiber András, aki Romero filmjeinek élőhalottairól rajzol meg egy fejlődési ívet, melyen végighaladva a zombik a vegetáló, brutális véglényekből a maguknak emberi jogokat követelő lényekké változnak. A zombik eredetileg hús-vér emberek voltak, de holtukban sem nyugszanak. Azonban egy másik „határlényt”, a gólemet életre kell kelteni: a gólemet egy ember teremti lélek nélküli testté a szavak erejével. Tamás Zsuzsa recenziója Marek Toman A prágai Gólem című ifjúsági regényét mutatja be, amelyből néhány részlet is olvasható.
A lapszámban Szabó Eszter különleges akvarelljeit láthatjuk, amelyek megfáradt, magányos női és férfi alakokat ábrázolnak, kommersz tárgyakkal és ruhadarabokkal kiegészülve. A képek párbeszédbe lépnek a szövegekkel, hiszen a test témáját közelítik meg többféle szemszögből. Ez az egy témán belüli változatosság, sokszínűség a Csillagszálló októberi számának egyik legnagyobb erénye.
Csillagszálló, 2010/10.
Borbély Szilárd A Testhez című kötetéről még érdemes lett volna lehozni valamit…
🙂
http://litera.hu/irodalom/afra-janos-szova-lett
Köszönöm a cikket, érdeklődni kezdtem! Debrecenben be lehet valahol szerezni a lapot?
Ha minden igaz, a Sziget Könyvesboltban igen!
A Szigetben biztosan, én is ott vettem meg.