Vers rácsain szüremlik kábult magánya
át az ajtón fehér ágak mutatnak
ujj görcse tétova takarásban
ágy ülőhely formálja testem
bíbor ikervonók az ajkak
ki- és belehellek nézd
atomok ütközése kifáraszt
rákok másznak belém gondolatnak
gyomor szív szem kivágásai
rám éhezve fagy táján köszönnek
mit kíván a világ az árva
mit mesélem kinyitva mellem
fogatlan szájsebét magánynak
nem tudom ha nem űrt-homályt
mit figyel meg a szerelmes
tapintva rémítő léte domborzatát
s kezemben pucér gyerek halja
veleszületten puha életét
mikor enyém már házam összes odva
a vaskapus rács a pinceablak
a halott köszön-é a halottnak
temetett faszekrény távíró koppanása
felér már és üzekedő voltak
földben mély egymást ölelnek
fent gödrök néma ásói
sorakoznak kedves lomb alatt
szemhunyás arcomba temet
elvetve már minden ősz
és homlokodba nő csontoddal minden ősöd
mint meséled majd mit elmeséltem
ha felriad szemed belén vers kábult magánya
(billentyű fogadon félelem lépte zönge)
Megváltás
keresztben két fa moccan
és hasábjai a rendnek
puhaságból megkövesednek
keresztben test fia moccan
és sejtjei csendnek
anyaságból halni születnek
keresztben két fa moccan
rend hasábjai
megkövesednek
keresztben fia moccan
sejteni csendnek
anyaság hangját
keresztben két fa
hasábjai
kövesednek
keresztben fia
csendanya
hangja
két fa
hasábja
köves
két sejt
hangja
keresztben
két
hasáb
kő
kín
hangja
csend
Nyílt szemében koporsó sötétje
testetlen fekve gondolat-ágyon
égbe tolt homlokban szikrazápor
vers betűk titkot szipognak
felüvölt a szöggel zárt fedél
megrezdül a pilla gyásza
kileheli pap beszédét
templom hívei kiürülnek
holtak vannak a temetőben
fej felől kő és fa gyilkol
moha nő zöld elmúlásban
minden meztelen kitárul
bőr alatt a test felkínálkozik
nyílt szeméből koporsó folyja körbe
köré lágyul minden magánya
testét sötét hatolja testté
ott koporsó fedett szögében
izgő bogár tánca perdül
feltárja ajka utolsó akarásait
holtak kaparása lenyugszik
elold az ín csontot puhasága
bőr lemarakszik szőr pereg
keresztjével koporsó enyerészik
szétvándorol ezer lábon-úton
talajába ittasan beszivárog
test magánya koporsó
vad rugdalás kiáltozás sikoly
néhanapján a földre tett fülekben