Egy este alatt
az aszfaltra visszahányt életet,
a hajléktalanszakállas Istent,
a próféták végső tántorgását. –
: szétárad benned
a profán, fapados kinyilatkoztatás,
szanaszét gurulnak
a sötétkék nyugtatók.
Test szerinti feltámadás illúziója
írja magát az agyadba –
: lefognak a steril,
klóros vízbe mártott kezek.
Profán miatyánkot
mormolsz –:
leszázalékolt, szélhámos
angyalok gyűlnek köréd.
Koszlott szárnyak
takarnak be, Istentől
rég idegen kezek csúsztatnak
néhány érmét a zsebedbe.
Köszönetet káromolsz
a nem várt adományért –:
amid csak van,
újra cseppfolyósítod.